Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Kísérletek és eredmények - Termelési kísérletek

makói hagyma valóban elég jól megnőtt és olyan korán ért, mint az őszi ültetésü dughagyma. Azonban egy váratlan baj mégis bekövetkezett: minden várakozás ellenére igen nagy százalékban felbőrdőzött a hagymánk. Világos tehát,« hogy a bőrdözést illetően éppenolyan az őszi palántálás, mint az őszi szárítatlan dughagyma ültetés. Az ilyen hagyma is már másodévesnek érzi magát a következő tavaszon és éppúgy igyékszik virágot hozni, mintha nem ősszel, hanem tavasszal vetették volna el az előző évben. Ezeket a kísérleteket tehát abbahagytuk avval az eredménnyel, hogy Makón igv nem lehet hagymát termelni. Dughagymás termelés őszi ültetéssel Hogy a dughagymát ősszel is el lehet ültetni, azt Makón is tudják és egyszer-egyszer csinálja is a legtöbb kertész. Azért csinálják tudniillik, mert így jóval korábban érik be a hagyma. Ugyanezért mi is éveken keresztül próbálkoztunk ezzel az eljárással, s végül abba kellett hagynunk, mert körülményeink között ez sem jó. Az egyik baj az, hogy nagy százalékban felbördőzik az ilyen hagyma. Három éven át csináltunk ilyen kísérleteket és pedig legalább négy törzzsel s csak egyszer fordul elő egy törzsnél, hogy 30 százalékos lett a bördőzés, az összes többi esetben 60 százalékon felül volt.. A másik hiba az, hogy ilyen módon nagyon kicsiny a terméshozam. Még ha a bördőzés kisebb arányú lenne, akkor is alacsony lenne a termés, mert az ilyen hagyma nem tud kellően kifejlődni. Kicsiny lesz a szára, íevélzete és igen korán begömbölyödik s már junius derekán vagy végén be is érik. Egyedül a korai érés tehát az előnye az ilyen termelésnek. A bördözést még le lehet szorítani ugy, hogy apró dughagymát ültetünk, de nagyobb termés elérésére igy nincsen mód. Dughagymás termelés tavaszi ültetéssel szárítás nélkül Tudjuk, hogy ahol dughagymáról termelik is a hagymát másfelé, sehol sem szárítják. Kínálkozik tehát a próba, vájjon Makón hogyan tenyészik szárítás nélkül a dughagymaiiltetvény. Már 1936-ban megkezdtük ilyen irányú kísérleteinket és azóta állandóan csináljuk, ugy hogy ebben a kérdésben széleskörű megfigyelésekre támaszkodhatunk. Minden esetben jó erős harmadik dughagymát ültettünk el s egyszerre legalább tiz törzset minden évben. Ilyenformán kb. ötven termésnek az adatai vannak a kezünkben, amelyek már nyilvánvalóan alkalmasak arra, hogy a. kérdést eldöntsék. Megfigyeléseink pedig a következők: Az ilyen hagyma hamarabb indul fejlődésnek, de később lemarad és fejlődése hamarabb befejeződik, tehát legalább két héttel hamarabb érik, mint a szárított. A termés azonban sokkal kisebb, mint a száritottnáh Még ott is, ahol a legkisebb arányú volt a bördőzés, kislánconként 4 métermázsánál nagyobb termést nem tudtunk elérni. A legnagyobb baj azonban a nagyarányú bördőzés. Általában 40—50 százalékos volt a bördőzés, kivételesen fordult elő, hogy csak 15 százalékra rúgott. Kiderült ellenben, hogy a szárítás nélkül termelt hagymának a nem bördőző egyedeit tovább tenyésztjük, az a következő nemzedékben kevesebb bördőt hoz. Ez a csökkenés a legtöbb törzsnél 33