Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)
Dr. Bátyai Jenő: Utószó
Mint a korábbiakban is említettem, a vöröshagyma utáni külföldi kereslet már a 19. században megnyilvánult. Makó jeles fűszernövénye iránt azóta is jelentó's az érdeklődés. Vállalatunk megalakulása óta a felvásárolt és exportált vöröshagyma mennyiségekről az alábbi táblázatban adunk összegzést. Vöröshagyma felvásárlása és exportja Me: tonna Időszak Felvásárlás Export Export a felvásárlás %-ában 1951—55 120 000 54 000 45,0 1956—60 140 000 71 000 50,7 1961—65 250 000 85 000 34,0 1966—70 210 000 58 000 27,6 1971—75 160 000 61 000 38,1 1976—80 150 000 25 000 16,7 1981—84 129 110 23 000 18,0 ÖSSZESEN: 1 159110 377 170 32,5 A vöröshagyma mellett megemlítjük a fokhagymát, amely azonban az évek átlagában csak egy hatod mennyiségben került felvásárlásra. Az utóbbi tíz évben a felvásárolt mennyiség fokhagymából évente 300—500 tonnát tett ki, s ebből 100—300 tonna került exportra, éves átlagban. (Forrás: Tájékoztató a vállalat működéséről 1975; 1976; 1977; 1978; 1979; 1980; 1981; 1982; 1983 és 1984. Soksz. házi kiadvány., Szerk.: dr. Bátyai Jenő: Csongrád megyei Zöldség-Gyömölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, Szeged. 1950—1980., Szeged 1980., Marsi Mihály: A vöröshagyma áruforgalmi helyzete, kül- és belföldi jelentősége. MHR 1. sz. soksz. kiadvány, Szeged, 1978., 83—92. p.). Visszatérve a vöröshagyma ipari feldolgozására, vállalatunk az elmúlt tíz évben közel megháromszorozta e fűszernövényből előállított szárítmány mennyiségét. Ugyanakkor folyamatosan törekedtünk a termékskála bővítésére. Ez azért is szükséges, mert az éves termelési programot ki kell tölteni, s ezentúl az egyéb szárítmányok is nagy jelentőségűek, hiszen előállításuk importanyagot nem igényel, hazai nyersanyagokból előállíthatók és a konvertibilis devizapiacon jól értékesíthatő termékek. A vöröshagyma termelés, valamint bel- és külföldi kereskedelmének gazdaságossága csak az ipari feldolgozással együtt lehet eredményes. Ezért is szükséges, hogy minden termelésfejlesztési program összhangban álljon a tárolással és az ipari feldolgozással. A vöröshagyma szárítóipari feldolgozása mellett, 1970—1981 között hagyományos vízgőzdesztillációs eljárással állítottunk elő vörös- és fokhagymaolajat, más illóolajok mellett. Az itt szerzett gyakorlati tapasztalatokat és a vöröshagyma-vertikum további gazdagítása most azzal a gondolattal foglalkoztatja a vállalat vezetését, hogy másodlagos nyersanyagok (apró hagyma és tisztítási hulladék) feldolgozására modern technológiai eljárást alkalmazzon, és ezen állítson elő vöröshagymaolajat és vöröshagymaszuszpenziót, amelyek szintén nem rubel elszámolású piacon értékesíthetők. 49
