Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Dr. Bátyai Jenő: Utószó

Eme ipari feldolgozásra természetesen csak a makói dughagymás vöröshagyma jöhet számításba. A vertikum zárólépcsőfoka pedig egy olyan berendezés lehetne, amely frakcionált desztilláció útján a vöröshagymaolajból „kiszedné" a bioaktiv anyagokat, egészen a pipecolinsavig. A Zöldségtermesztési Kutatóintézet irányításával a makói dughagymás vöröshagymatermelés mellett terjed az egyéves kultúrájú, magról termesztett fűszernövény is. Több fajtával történt próbálkozást követően ma ott tartunk, hogy az összes felvásárolt vöröshagyma mintegy 20%-a magról termelt. A megyében megtalálható fajták: Wolska, Dorata di Parma, Alsógödi, Aroma és a Makói bronz. Ezen fajták értékelésekor a nagykereskedőnek kell megtalálnia a leggazdaságosabb értékesítési utat, ugyanis a makói dughagymás hagymával szemben ezek a fajták nem érik el sem a szárító-, sem az illóolajipar gazdaságos termelési követelményeit. A Makói bronz fajtáról az a szakvélemény alakult ki, hogy alapjaiban hozama megegyezik az Alsógödivel, összes szárazanyagtartalma azonban magasabb értékű. A tenyészidő tekintetében a kettő egyezőnek tekinthető. A géppel betakarított termés tárolhatósága a Makói bronz esetében jobbnak minősül. Ugyanakkor az alakja, a páncélozottsága, héjszíne és „nyakassága" kedvezőbb, mint az Alsógödié. A Makói bronztól hektáronként átlagban 35,3-at Alsógödiből 2>1,A tonnát takarítanak be. Ma 15 elismert magról termelt fajta létezik Magyarországon, és megyénkben is jelentős további kísérletekkel számolhatunk. Erdei Ferenc életműve elválaszthatatlan a makói vöröshagymától. Ennek szép megnyilatkozása a Város és vidéke c. művéből vett idézet: ,,A hagymatermelés-kereskedelem és az ipari feldolgozás egész láncolatát kell megragadnunk, s ebben a döntő láncszemekre összpontosítani erőnket. A helyzetet és az összefüggéseket már kellően ismerjük, a kritikus pontokat is érzékeljük: a megkezdett céltudatos és szívós munkát kell folytatnunk." A makói hagyma nagy tudósa, Erdei Ferenc nemcsak a termelőket, hanem a kereskedőket is nagyra értékelte, és ez kiviláglik az I. Agrárgazdasági Konferencián elhangzott beszédből is. ,,...arra figyelmeztetett, hogy a kereskedekem külön szakma, amit éppúgy tanulni kell, mint a termelést, s a termelőből olyan eséllyel lehet valaki jó kereskedő, mint amilyennel kereskedőből termelővé válhat. Célszerű ezért, hogy mindenki a saját szakmáját művelje jól, termeljen a termelő jobban, és kereskedjen jobban a kereskedő..." (Forrás: dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője, Bp., 1979. júluis 31-én hozzám intézett leveléből). A vállalat fennálása óta a politikai, a társadalmi és a gazdasági igényeknek megfelelően igyekezett dolgozni, s eközben mindig tenyerén hordta a makói vöröshagymát, amely egész gazdálkodásának alapvető fundamentuma. A jelen feladatainak megoldásával és a jövő célkitűzéseinek megvalósításával—mindig szem előtt tartva a makói hagyma szerepét — továbbra is eredményesen kívánunk hozzájárulni megyénk, s ezentúl népgazdaságunk társadalmi-gazdasági gyarapodásához. Szeged, 1985. március hó Dr. Bátyai Jenő kereskedelmi és ipari főosztályvezető 50