Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Mire törekedjünk a makói hagymával? - A bördőzés csökkentése

az érést. A termelés gondjainak a megszáporitása és költségesebbé tétele magában véve is jelentékeny tényező, azonban ugy, ahogy Makón csinálják, tehát a lakószobában szárítják, még egészségügyi szempontból is aggodalmas. Nemcsak egyszerűen „kellemetlen" a hagymával egy szobában tölteni a telet, hanem nyilván az egészségre sem hatás nélküli, hiszen ismeretes, •hogy mil yen megdöbbentő arányú Makón a tüdővész elterjedése. Előttünk tehát a föladat: hogyan lehetne másképen leküzdeni a bördőzést? Lehet-e hároméves a hagyma? Segítségünkre vart itt egy nevezetes élettani "törvény. Minden élőlény tud alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Ha tehát hosszasan, sok nemzedéken keresztül uj életkörülmények közé kerül egy növény, hajlandó arra, hogy ehhez igazodva megváltoztassa természetét. Tehát, ha a hagymát sok nemzedéken keresztül ugy termelik, hogy dughagymát nevelnek a magról és ezt nem a legkisebb nagyságban ültetik el és mégsem engedik felbördőzni, akkor egyszer a hagyma természetévé válhat, hogy a második évben egyáltalán nem hoz virágot, hanem egy évvel meghosszabbítja a tenyészidejét Tehát a kétéves növény hároméves lesz, Ez eddig föltevés, amire egy általános törvény ad alapot. Tény azonban az, hogy akármilyen nagy dughagymát ültetünk el szárítás nélkül, annak egyrésze nem fog felbördőzni, sőt ha apróhagyma nagyját, tehát teljesen kinőtt hagymát ültetünk, mint szokták magnak, abban is akad néhány fej, amely nem hoz virágot, hanem tovább növekszik. Itt tehát bizonyíték van arra, hogy a makói hagymában ez az alkalmazkodás már megindult és vannak a hagymánkban olyan családok, amelyek már hároméves tenyészidejüek, szóval a második évben nem bördőznek föl szárítás nélkül sem. \ Ezen az alapon már komolyan megkísérelhetjük a bördőzés csökkentését, esetleg megszüntetését. Hogy nagyobbfajta dughagyma sem bördőzik föl teljesen szárítás nélkül az kétségtelen bizonyíték arra, hogy a makói hagymában már lanyhul a kétéves természet. Tehát már hajlandó arra, nem kis százalékban, hogy ha az első évben nem nő ki teljesen, ugy a második évben ne virágozzék. Ezt a tulajdonságát ugy lehetne nevezni, hogy viszonylagos háromévesség. Tehát hároméves akkor, ha az első évben nem fejlődik ki teljesen. És ez már elég is ahhoz gyakorlatilag, hogy szárítás nélkül tudjuk termelni a makói hagymát. Nem kell mást tenni, mint az ilyen hajlamú törzseket kiválasztani és elszaporitani. A szárítás nélküli termelés pedig, akkor kivált, ha ugyanakkor a terméseredményt meg tudjuk tartani, nagy eredmény éppen a k.orábbi érés szempontjából, de a költség csökkentése oldaláról is. A másik bizonyítékunk, az nevezetesen, hogy a dughagyma nagyja közt is kerül olyan, amely nem bördőzik föl, arra enged következtetni, hogy vannak már a makói hagymában föltétlen hároméves törzsek is, tehát olyanok, amelyek akármekkorára is nőnek meg az első évben, a második évben mégsem virágzanak. Ha az ilyen hagymát ki tudjuk válogatni és ebben a tulajdonságában megrög2iteni, akkor még teljesebb eredményt értünk el, olyat, amely tudományosan is jelentékeny. Megváltoztattuk a hagyma faji természetét ésama^ 26