Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Mire törekedjünk a makói hagymával? - A bördőzés csökkentése

Mind az apadás, mind a kihajtás a tavasz beköszöntéig nem nagy veszteség. Viszont hagymánkban addig is éppen elég kár következik be rendszerint a harmadik uton : romlás réven. A makói hagyma eltarthatóságának a kérdése tehát a romlás megakadályozásának a kérdésévé egyszerűsödik, ha belenyugszunk abba, hogy csak tavaszig akarjuk eltartania hagymánkat. A téli romlásnak két oka van: egvik a különféle betegségek, a másik „fulladás". A betegségek éppen most leltek nagyon aktuálisak. Már fejlődésében is többféle gombabetegség támadta meg a hagymánkat és pedig nemcsak a közönségesen előforduló gyökérpenész és nyakgombásodás, hanem egy másfajta gombakártétel is, ami belső rothadásban nyilványul meg. Kisebb-nagyobb mértékben ezekkel a betegségekkel minden évben számolnunk kell, tehát az eltarthatóság fokozása a betegségekkel szemben való védekezésen múlik. A másik állandó romlási ok a fulladás. Miután a raktárban levő hagyma élőlény, annak levegőre van szüksége. Nagytömegű raktározás mellett, kivált, ha mindenféle takaróval még le is fojtják a hagymát, könnyen előfordul, hogy nem kap elég levegőt a hagyma és elhal, aminek az a következménye, hogy ha száraz helyen van, elszárad, ha nedvességet kap, elrothad anélkül, hogy valami betegséget kapna. Ez ellen pedig az a védekezés, hogy a raktározásnál figyelemmel kell lenni, a hagyma .levegőszükségletére. Az eltarthatóság titka mégis egy ponton lelhető . föl, annak ellenére, hogy különböző tényezőkön múlik maga az eltarthatóság. Arról van szó ugyanis, hogy mind a kihajlással mind az apadással, mind a betegségekkel szemben különbözőképen viselkednek az egyes hagymák. Ki lehet tehát választani azokat az egyedeket, amelyek kevésbbé apadnak, későbben hajtanak és a betegségekkel szemben jobban ellenállának. Ilyen kiválasztás utján pedig kitenyészthetjük azt a hagymaváltozatot, amely jobban eltartható, mint a közönséges makói hagyma. A bördözés csökkentése Ennél a kérdésnél nagy dologról van szó. Tudniillik a hagymának az a faji természete, hogy a magról termett hagyma a következő évben, ha kiültetik — akár kicsiny legyen akár nagy — virágot akar hozni, tehát felbördözik. Ez ellen egyetlen föltétlen érvényű védekezés, ha olyan kicsiny dughagymát ültetünk el tavasszal, amely még alig tartalékolt tápanyagot, annyit mindenesetre sem, hogy a virágfejlődés meginditására elég legyen. így tesznek mindenütt a világon, ahol dughagyma utján termelnek. Rögtön azonban, ahogy ennél nagyobb dughagymát ültetünk el, már majdnem megoldhatatlan kérdéssel találjuk szembe magunkat. A makói termelő ugy segit magán, hogy megszárítja a dughagymát s ezzel lecsökkenti a bördözés mértékét. Láttuk, hogy a szárítás emellett még arra is jó, hogy a hagyma fejlődését erőteljesebbé tegye. Ez a megoldás kielégítő ugyan, azonban nem tökéletes. Egyfelől nagyban komplikálja a termelést, beiktatván egy ujabb költséges mozzanatot, másfelöl pedig hátráltatja 25