Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)
Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Mire törekedjünk a makói hagymával? - A korai hagyma - A nagyhozamú hagyma
A korai hagyma A követelmény kétségtelen. Szükségünk van olyan hagymára, amely már legalább junius végén — még jobb lenne elején — szállítható, mivel ilyenkor legkisebb a fölvevő piacaink terhelése. Ilyenkor már az egyiptomi hagyma végét járja, viszont a többi termelőhelyek csak kisebb mennyiségű árut tudnak még szállítani. Jól jellemzi ezt a helyzetet az áralakulás. Ilyenkor nem különösen magas az ár, ellenben sohasem alacsony. Általában valamivel a makói termelési költség fölött áll és ilyenkor mindig élénk a kereslet. Az utóbbi tiz év alatt csak egy esetben volt 6 P alatt, kilenc esetben pedig 6 és 12 P között mozgott. De fontos a korai értékesítés a másik oldalon a termelő szempontjából is. Ebben az időszakban már nincs tavalyi termésű áru, tehát nincs bevétele a kertésznek, viszont a munkaköltség éppen ilyenkor a legnagyobb, tehát minden fillérre szükség van. Van-e ilyen korai hagyma ? Természetesen van. Már Péter-Pál körül igen kiadós kínálat szokott lenni a piacon többé-kevésbbé gömbölyödött fejű és piros héjú hagymából, tehát olyan áruból, ami már elbirja a néhánynapos szállítást. Csakhogy az ilyen korai áru rendesen nem a közönséges makói termelési eljárás szerint termett. A kereskedők ilyenkor elsősorban az őszi űltetésü, vagy szárítás nélkül termelt hagymát keresik, mert az ilyennek vékonyabb a nyaka és az érése előrehaladottabb. Kiderül tehát, hogy a legkorábbi hagymát nem lehet a közönséges makói eljárással megtermelni. A szárítás után tavasszal ültetett dughagyma — már tudjuk miért erőteljesebb fejlődésü, nagyobb levelű és vastagabb nyakú, tehát magától értetődően későbbi érésű. Ezért nem a legkorábbbi a makói hagyma a dughagymáról termelt hagymák között. Ha ellenben szárítás nélkül ültetjük a dugyhagymát, mint mindenütt másutt Európában, vagy éppen őszszel rakjuk el, akkor vékonyabb lesz ugyan a növény, ennélfogva kisebb a termés, de jóval korábbi az érés. Bizonyos tehát, hogy ezeken a módokon, szóval szárítás nélküli őszi és tavaszi ültetéssel korábban termelhető a makói hagyma. Fönnmarad azonban a kérdés, hogy a rendes makói eljárással, tehát szárítás mellett nem érhető el hasonló korai érés ? Kétségtelen, hogy olyan korai érés lehetetlen, mint szárítás nélkül. Ismerünk azonban néhány kertész kezén olyan változatokat, amelyek nyomban a szárítás nélküli után már beérnek, tehát junius végén már szállítható zöldhagymát adnak. S az ilyeneknek nagyobb a termése, mint a szárítatlanoké, márcsak azért is, mert jóval kisebb százalékú a bördőzésük. Tehát ez az ut is járható. Van remény arra, hogy a közönséges makói eljárással is lehet koraibb érésű hagymát termelni, csak az alkalmas változatot kell kitenyészteni. A nagyhozamu hagyma Tudjuk, hogy a makói hagyma általában nem bőtermő, legalább is elmarad nyugat és déleurópai hagymák termése mögött. Nem kell bővebben indokolni, 22
