Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Harcban az újért. Látogatás a makói kísérleti gazdaságban

földbéruzsorát: az addig bérlő, feles és harmados kishagymások saját földhöz jutottak, nem kellett már jövedelmüknek mintegy harmadát haszonbérbe fizetniük a dologtalanul és jogtalanul sok pénzt zsebre vágó földtulajdonosoknak. A hagyma termelési költsége egyszeriben alacsonyabb lett. A szocialista mezőgazdaság fejlődése még inkább kifizetővé és a születő új gépek segítségével egyre könnyebbé teszi a hagymatermelést. A szocialista kereskedelem nem ismeri a tőkés piacok létbizonytalanságot okozó szeszélyes ingadozásait, csődjeit: a makói hagymás ma egyenletes és biztos árat kap minden évben terményéért. S nem következhet be semmiféle „túltermelés", amely leszorítaná az árakat, sőt a szocialista nagyüzemi hagymatermelés mostani legfontosabb föladata épp az, hogy minél többet termeljünk hagymából is, a hazai fogyasztás és a szocialista népgazdaság exporttervének teljesítése végett. A ma már szövetkezetekben dolgozó makói hagymakertészek a május 17-i választások alkalmából emlékezzenek vissza a múlt keserű tapasztalataira, s a népfrontra leadott szavazatukkal együtt jó munkaeredményekkel, gondos növényápolással, minél több és jobb hagymatermés-eredménnyel tegyenek hitet új életük mellett. Viharsarok, 1953. május 14. Harcban az újért Látogatás a makói kísérleti gazdaságban Múlt év ősze óta, miután Makó termelőszövetkezeti város lett, több mint ezer holdon kísérletezi ki a mezőgazdasági tudomány legújabb eredményeinek nagyüzemi fölhasználását az újonnan létesített makói kísérleti gazdaság. Kilencéves füves vetésforgóval teszik lehetővé itt a talaj legjobb kihasználását, s mutatnak utat a szomszédos termelőszövetkezeteknek is. Gabonaféléken, kapásokon kívül az idén 70 hold áruhagymát, 35 hold apróhagymát és 20 hold földimogyorót is termel a gazdaság, amelynek tudományos kísérleti céljai között épp ennek a két növénynek nemesítése, honosítása, nagyüzemi agrotechnikájának kidolgozása szerepel legfőképpen. A gazdaság igazgatója, egyben a mezőhegyesi Hagymakísérleti Telep vezetője, Bruder János elvtárs tudományos vezetőkutató, mind a makói módszerű hagymatermesztésnek, mind a hazai földimogyoró-termesztésnek legkiválóbb szakembere. Az olajtartalma miatt ipari szempontból is, de közélelmezési jelentősége miatt is nagy jövőjű földimogyoró vidékünk éghajlati viszonyai közt kiválóan beválik, s igen alkalmas arra, hogy a hagyma mellett belterjes mezőgazdaságunk másik jól jövedelmező termesztvénye legyen. A kísérleti gazdaság egyik célja, hogy a földimogyoró termelését szorgalmazza a szövetkezetekben is. A hagymatermelés nagyüzemi módszereinek kidolgozása is a kísérleti gazdaság föladata. A hagyományos, kisüzemi hagymatermesztés eddig jól bevált eljárása nem alkalmas mindenben arra, hogy a szövetkezeti társasgazdálkodásban változatlanul alkalmazhassák. A munkaigényes apróhagymarakás, kézi kapálás, de főként a szedés, az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő szövetkezeteket évről évre nagy erőpróba elé állítja, s bizony, eddig csak nagy kárral, alig-alig tudták ezt megoldani. A kísérleti gazdaság most a szövetkezetek segítségére siet, s kidolgozza a nagyüzemi hagymatermesztés módszereit. A kísérleti gazdaság külön gépkísérleti műhelyt állított fel, amelynek dolgozói — Erdei József, Hajdú Pál és Báló Mihály — egy-egy munka gépesítésének megölje