Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
Művelődéspolitikai föladatok Makón
dásán fáradoznak. Igen ügyes, lábhajtásos és rugós szerkezetű kaszakapáló-gépet konstruáltak máris, amely — ha több példányban lett volna készen — már az idei aratáskor sok időt, erőt megtakaríthatott volna kaszásaink részére. Naponta egy-két órát rabol el az aratásból a kaszakalapálás, amely nem kis ügyességet és erőkifejtést is követel. A jó arató sűrűn kalapálja kaszáját, mert ismeri a sokszázados tapasztalatból leszűrt paraszti bölcsességet: „Inkább verd mög, mint tégöd verjön mög!" A jól kikalapált, éles kasza könnyen vág, jól halad vele a munka. De nem is tudja mindenki jól megkalapálni a kaszáját, ilyenkor aztán a másikat kéri meg, azt hátráltatja vele a munkában. Érthető, ha nem nagyon szívesen vállalja senki a másét... Mindezen most egyszeriben segít majd ez az elmés kis szerkezet, amelyet keréken lehet tolni, mint a vándorköszörűs köszörűjét. Egy-egy aratócsoport viheti magával, s pár perc alatt ki-ki megélesítheti rajta megkopott kaszája élét. A gépkísérleti műhely is a hagyma nagyüzemesítését tekinti fő feladatának. Itt tökéletesíti most Schőbel György is a tél folyamán elkészült apróhagymaszedő-gépét, mivel első próbája alkalmával még néhány hiba kijavításának szüksége mutatkozott. A gépkísérleti műhely emellett most egy kisebb, lóvontatású dughagymaszedővel próbálkozik, amely a szövetkezet részére könnyen elkészíthető és olcsó is lenne. Már elkészült a kishagymás útallójának föladatát a nagyüzemi termesztésben betöltő, 18 soros sorjelző, a hat tolókapát pótló —, mert hat hagymasoron dolgozó — talajporhanyító és a tavaszi vetéskor végzett kísérletek alapján bevált Tóth Pálféle ötsoros magvetőgép, amely jó magelosztásánál fogva lehetővé teszi a sortávolság növelését, márpedig ez a nagyüzemi termesztés egyik előfeltétele; de a termésmennyiség csökkenése nélkül. A jövő évben a kísérleti gazdaság mintegy 100 holdon nemesített, kiváló minőségű hagymamagot termel, amely hosszú évtizedek óta első ízben teszi lehetővé, hogy az egész zárt makói hagymakörzetben fajtiszta, idegen szennyeződésektől mentes, egyöntetű termés legyen. A kísérleti gazdaság és a Mezőhegyesről valószínűleg mielőbb átköltöző kísérleti telep a jövőben is folytatja a hagymanemesítés fontos munkáját, hogy egy olyan korán érő makói fajta hagymát nemesítsen ki, amely júliusban egyedül van a világpiacon, s így mind a termelőréteg, mind a népgazdaság szempontjából az eddiginél is nagyobb hasznot hoz. A makói kísérleti gazdaság munkája nyomán a makói hagyma, a szorgalmas makói hagymások kezén világhírűvé vált jellegzetes tájfajta termesztvény tovább tökéletesedik; termesztése a nagyüzemi-szövetkezeti gazdálkodás formái közt egyre könnyebbé válik, több hasznot hoz, s egyre nagyobb jólétet, kultúrát teremt termelőinek, a makói szövetkezetek hagymásainak számára. Viharsarok, 1953. július 24. Művelődéspolitikai föladatok Makón Népünk kulturális fölemelkedése nemcsak a könyvtárak, színházak, múzeumok, mozik látogatottságán mérhető le, de azon is, milyen a városok, faluk tisztasága, szépsége; hogyan őrzik a múlt legszebb építészeti, történeti, művészeti hagyományait. Ebből a szempontból — a példa kedvéért — érdemes megvizsgálni megyénk első termelőszövetkezeti városának, Makónak helyzetét. A műemléki és városképi vizsgálat az elmúlt év során folyt le a városban, s bár végleges anyag nincs még a kezünkben, elmondható, hogy igen gazdag programot 17
