Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)
A hagymások főutcája
A társadalmi átrétegződésben jelentős változások történtek. A házas zsellérek aránya tovább növekedett. A szántóföld elaprózódása a telkes gazdák további lesüllyedését eredményezte. Megindult viszont a házatlan zsellérek felemelkedése is, arányuk 1851—1859 között 18,9 százalékról 13,8 százalékra csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a meginduló hagymatermelés, a cselédbérek és a napszámbérek emelkedését is eredményezte. 11. táblázat Társadalmi rétegződés az Aradi utcában 1859-ben Telkes gazda 13,8 Házas zsellér 67,5 Házatlan zsellér 13,8 Kézműves 3,3 Értelmiségi 1,6 100 (Forrás: az 1859. évi dicalis összeírás) Három évtized viszonylatában a telkes jobbágyok életvitelében is jelentős változások történtek: 1825-ben háromnegyed részük negyed telkes, a reformkorban megerősödnek, az önkényuralom éveiben ismét megnő a negyed telkesek száma. 12. táblázat A telkes jobbágyok rétegződése Jobbágytelek 1825 1851 1859 1/4 75,2 27,8 41,1 1/2 24,8 55,6 47,1 1 — 11,1 5,9 2 — 5,5 5,9 100 100 100 (Forrás: az 1825. és 1859. évi dicalis összeírás, az 1851. évi telekkönyv) Szembetűnő változást fejez ki az állatállomány is. 1851—59 között az Aradi utcai házas zsellérek lóállománya 38-ról 4-re csökkent, ugyanis a korábbi fuvarozó, kupeckedő tevékenység háttérbe szorult, számukra is biztosabb megélhetést nyújtott a hagymatermelés. A tehéntartás viszont növekszik, amely jelentős életszínvonal emelkedést eredményez. Ugyanebben az időben a telkes gazdák nagylábas jószág állományának átlaga 0,7-ről 2,7-re emelkedik. A telek elaprózódásából származó jövedelemkiesést a növekvő állattartásból fedezik. 1861-ben felosztják a belső legelőt, ezt a városi házak után mérik szét. 2379 házas zsellér kap egy-egy járandót — két hold 186 négyszögölet — összesen 5200 hold 494 négyszögöl területet (1100 négyszögöles holdakban számítva). így válik a hagymatermelés szántóföldivé. Ugyancsak 1861-ben 1500 házhelyet osztanak ki a házatlan zsellérek részére. A 19. század végi gazdasági fellendülés a házatlan zsellérek életmódjában is meghozza a felemelkedést. Találó Diós Sándor hagymakertész megállapítása: „a szolgamódtól való szabadulást Makón a hagyma jelentette." 249
