Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)
A hagymások főutcája
9. táblázat A telkes jobbágyok ingatlan szerzésének időpontja az Aradi utcában (százalékban) Ház Szántó Szőlő Kenderföld 1800 előtt 5,9 1801—1810 5,9 4,2 — 1811—1820 — 8,3 — 18,2 1821—1830 17,6 20,8 — 9,1 1831—1840 23,5 25,0 33,3 18,2 1841—1851 47,1 41,7 66,7 54,5 100 100 100 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) 10. táblázat A házas zsellérek ingatlanszerzésének időpontja az Aradi utcában (százalékban) Ház Szőlő Kenderföld Veteményes 1800 előtt 2,6 _ 1801—1810 1,3 5,6 1,9 1,7 1811—1820 — — 1,9 — 1821—1830 7,9 11,1 7,6 8,8 1831—1840 39,5 33,3 24,5 24,6 1841—1851 48,7 50 64,1 64,9 100 100 100 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) A házas zsellérek életkörülményei a 19. század második harmadában lényegesen megváltoztak. Erre krónikásunk, Szirbik Miklós is felfigyel. „Akinek két-három lántz veteményes földje van jó helyen, könnyebben él, mint a sessiós gazda és szemlátomást gyarapodik." 1 7 Vagyis a 200—300 négyszögölnyi veteményes nagyobb jövedelmet hoz, mint egy egész jobbágytelek, amely Makón 36 hold szántót és 20 hold rétet jelent (a holdat 1100 négyszögöllel számítva). A reformkorszak idején a szemtermelő gazdaságokban is történt előrehaladás (például a trágyázás bevezetése), de összességében inkább a stagnálás jellemző rájuk. A hagymatermelő kisüzemekben viszont soha nem remélt dinamikus fejlődés bontakozik ki. A hagymatermelők gazdasági forradalma meghozta a társadalmi felemelkedést is. Ez jól kifejeződik a házak értékében. Míg a telkes jobbágyok házainak átlagértéke 1851-ben 429 forint, addig a házas zselléreké 488. Mindez azt mutatja, hogy az Aradi utcai házas zsellérek mintegy két évtized alatt képesek voltak felemelkedni a telkes jobbágyok szintjére. Míg a szomszédos városokban lassú, porosz utas volt az agrárfejlődés, Makón gyorsan ment végbe, szinte agrárforradalom zajlott le. Egy évtizedes szünet után 1859-ben készül Makón az utolsó rovatos összeírás a belső legelők szétosztása tette ezt indokolttá. így egy újabb időmetszetből is át tekinthetjük az Aradi utca további fejlődését. 1 7 Szirbik M. 1979. 33. 248
