Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)

A hagymások főutcája

A házas zsellérek 18,4 százalékának van szőleje és 48,6 százalékának kenderföldje. A szőlőföld árfolyama szintén magas, egy 400 négyszögöles parcellának 250—300 forint az értéke. Egy vékás kenderföldet viszont 10—30 forintért lehetett vásárolni. A feudalizmus idején az ingatlanszerzés általános módja az öröklés. Minél jobban kialakulnak a polgári termelési viszonyok, annál inkább előtérbe kerül a vásárlás. A házas zsellérek gazdasága gyorsabban fejlődik, mint a telkes jobbágyoké. A jobbágyok a megélhetésük alapját képező szántóföld 62,5 százalékát öröklik, a házas zsellérek viszont a számukra meghatározó szerepet jelentő veteményes földek 90 százalékát vásárolják. 7. táblázat Az Aradi utcai telkes gazdák ingatlanszerzés módja 1851-ben (százalékban) Ház Szántó Szőlő Kenderföld Vétel 70,6 25 88,9 58,3 Örökség 23,5 62,5 11,1 41,7 Csere — 12,5 — — Maga építette 5,9 — — — 100 100 100 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) 8. táblázat Az Aradi utcai házas zsellérek ingatlanszerzés módja 1851-ben (százalékban) Ház Szőlő Kenderföld Veteményes Vétel 82,9 60,9 87,8 89,8 Örökség 7,9 39,1 9,8 5,1 Csere 2,6 — — 5,1 Ajándék — — 2,4 — Maga építette 6,6 — — — 100 100 100 100 (Forrás: az 1851. évi telekkönyv) Az ingatlanok megszerzésének időpontjából a polgárosodási folyamat ütemére is következtethetünk. A telkes jobbágyok ingatlanszerzése egyenletes fejlődést mutat, a házas zsellérek ház és föld vásárlása az 1830-as években ugrásszerűen meggyorsul, az 1840-es években tovább fokozódik. Mindez összefügg a hagymatermesztésnek a veteményes kertekbe való kikerülésével. 247