Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982—83j I MAKÓ VÁROS ROMÁN MEGSZÁLLÁSA 1919. június 17 — 1920. március 29. HALMÁGYI PÁL (Makó, József Attila Múzeum) A megszállás katonai-politikai eseményeinek áttekintése; hatalmi kérdések; választás a román parlamentbe A város francia megszállását* 1919. június 17-től román megszállás váltotta fel. Rambela őrnagy vezetésével ekkor vonultak be Mezőhegyes felől Makóra a királyi Románia csapatai. Rambela őrnagy, az új városparancsnok megérkezésekor nyomban magához hívatta Petrovics polgármestert és egy előre elkészített nyilatkozatot íratott alá vele, melyben a város lakossága háláját fejezi ki, hogy a román csapatok elfoglalták Makót, s „örömmel várták a románokat, csatlakozásra készen Nagy-Romániához".

1 Az őrnagy ridegen értésére adta a polgármesternek, hogy ellentmondást nem tűr, feltétlen engedelmességet követel és a legkisebb engedetlenség esetén az egész elöljáróságot azonnal eltávolítja, s a város élére román tiszteket állít.

2 Rambela őrnagy 1. sz. parancsában ugyanekkor elrendelte a fegyverek azonnali beszolgáltatását, megtiltotta az egyenruha viselését, kijárási tilalmat vezetett be este 1/210-től reggel 7-ig, valamint megtiltotta, hogy az utcán háromnál több ember csoportosuljon. A román királyság azon vágyát, hogy Makót bekebelezze, már a megszállás kezdetén bizonyította a színmagyar lakosú város görögkatolikus templomában tartott első román istentisztelet. A szertartás megkezdése előtt a vezénylő százados a templomkertben beszédet intézett a katonákhoz, melyben hálaadásra szólította fel őket, hogy az „ősi román földet újra kezeik között tarthatják".

3 A román tisztek és a legénység a megszállás első hetében a makóiakkal elfogadható módon viselkedtek. Igen hamar megváltozott azonban ez a helyzet. A túlzott mértékű rekvirálástól elkeseredett apátfalvaiak június 23-án három román katonát megöltek. A kegyetlen megtorlásban 60 magyar vesztette életét. Ez a súlyos esemény Makón is nagyon éreztette hatását. A városba egy újabb román dandár érkezett. A lakosság személyes szabadsága úgyszólván megszűnt. Aki nem köszöntötte a megszállókat, azt a nyílt utcán tettleg bántalmazták. A teljesen magára hagyott tanyai lakosság állandó rettegésben élt, a külterületeken még erőszakosabban fosztogató katonák miatt. A polgármester a katonák parancsnokához fordult némi enyhítésért. Piric ezredes, a történteket katonái spontán bosszújának értékelte * A dolgozat első része „Makó város francia megszállása 1919. április 27.—1919. június 17." címmel, a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81/1 kötetében jelent meg. A most közreadott második rész szerves folytatása az előzőnek. 1 Tarnay Ivor: Csanád vármegye az oláh megszállás alatt, megjelent a Makói Független Újságban 1920. április 1-től április 17-ig XII. részben; III. rész április 3. (Továbbiakban: T. I. Csanád vármegye). 1 Petrovics Gy. 1921. 96. * T. I. Csanád vármegye III. rész április 3. 21 Móra Ferenc Múzeum Évk. 321