Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)
elküldte lemondását Debrecenbe, de azt Michaescu tábornok figyelemre sem méltatta. Most a polgármester újabb memorandumot szerkesztett, s azt saját maga vitte el a főparancsnokságra. Csak a vezérkari főnökig jutott el, aki bár elolvasta a kérelmet, de átadóit durván megtámadta és kiutasította hivatalából. A város végül is annyit ügyeskedett, hogy csak 20 vagon búzát kellett újólag beadnia. 6 0 Azt, hogy maguk a román megszállók sem látták át a rengeteg össze-vissza rekvirálásukat, bizonyítják a polgármesteri hivatalhoz 1920. január 20-án intézett kérdéseik: 1. Mit rekvirált Makón a 18. hadosztály? 2. Mi lett a 18. hadosztály által rekvirált cikkekért készpénzben kifizetve? 3. Mennyivel tartozik még a 18. hadosztály? 4. Mi van a 18. hadosztály részére összehordva, és hol? 5. Mi van e hadosztály részére elszállítás céljából vasúti kocsikba rakva? 5 1 A városi adminisztráció pontosan válaszolt a kérdésekre. Hatvan év távlatából visszatekintve bámulatos az a lelkiismeretesség, pontosság, jó értelemben vett aprólékosság, mely a rekvirálások nyilvántartását jellemezte a városi tanácsnál. Pák gazdasági tanácsnok jellegzetes kézjegye valamennyi ezzel kapcsolatos ügyiraton rajta van, s kimutatásai, számlái, okos intézkedései a legnehezebb ügyekben segítettek a városon, és védték lakói érdekeit. Petrovics polgármester így emlékezett meg Pák tanácsnokról: „...szinte emberfeletti munkát végzett, örökös zaklatásnak kitéve a román katonaság részéről, melynek ezerféle követeléseit kellett kielégítenie, ...a nehéz és terhes feladatot bámulatra méltó türelemmel végezte." 5 2 Makó város világhírét hagymája teremtette meg. Létfontosságú volt, hogy a frissen felszedett hagymát a termelők azonnal a vevőkhöz, kereskedőkhöz tudják szállítani. A román megszállás a közlekedési-szállítási viszonyokat oly mértékben megnehezítette, hogy ez 1919 őszén szinte lehetetlenné vált. A város egyik legjobb hivatalnokát, dr. Nikelszky Jenő rendőrkapitány-helyettest küldte szeptemberben a román főparancsnokságra a hagymaszállítás iránti engedélyeket megszerezni. Nikelszky Debrecenben a Központi Gazdasági Bizottsággal és a főparancsnokság élelmezési kormánybiztosával tárgyalt. A román főhivatalnok közölte: mivel a szállítási engedélyek megadásába, az ahhoz szükséges vasúti kocsik biztosítása is beletartozik — s erre ő nem képes, mert a megszállott zónában és a nagyszebeni kormányzótanács területén is súlyos vagon- és mozdonyhiány van —, csak akkor tud engedélyt adni, ha a város a budapesti román parancsnokságtól (!) vasúti kocsikat, s azokhoz hivatalos engedélyeket is szerez. Rövidebben: a hagyma szállításának — ha vagont kap a város — semmi akadálya nincs. Vagont pedig a budapesti katonai parancsnokságtól kell kérni, mert a Tisza másik oldalán levő vasutak felett ez a hatóság dirigál. 5 3 A polgármester október 5-én írt Mardarescu tábornoknak Budapestre, hogy engedélyezze 200 vagon hagyma Budapestre szállítását. E kérést a magyar közélelmezési miniszter is támogatta, a fővárosi lakosság ellátása érdekében. Makó város lakóinak jelentékeny része foglalkozik hagymatermesztéssel — mondta a kérelem indoklása —, s ha a hagyma nem lenne elszállítható s eladható, az „katasztrófáját jelentené a hagymtaermesztéssel foglalkozóknak". A tábornok megnyugtatására közölte a polgármester, hogy e mennyiség Budapestre való szállítása nem 6 0 Petrovics Gy. 1921. 99. 5 1 Cs.m.L. makói kirendeltség Pm. h.i.: 771/1920. M. Petrovics Gy. 1921. 100. 6 3 M.U. 1919. szeptember 24. 168. sz. 336
