Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - Dr. Diósszilágyi Sámuel

gánjogban pedig csak a szükséges, igazán hasznos munka kellő értékelése adja az erkölcsi tartalmat. Következésképpen az államjogban nemcsak az elméletileg helyes politikai elvek számítanak, hanem az összesség javát valóra váltó kormányzati és igazgatási ténykedések tényleges kifejtése a helyes cél. A magánjog területén sem helyes az egyes telibb szájúak zsebeinek vagy más haszonlesőbbek készenlétben tartott zsákjainak érdemtelen megtömése. Minden olyan politikai tevékenység, lett légyen az akár párt-, akár egyéni tevékenység és akármit is hirdet programként, addig, amíg ezzel az elvvel gyakorlatilag ellentétben áll, nem épít jobbat a meglevőnél, hanem még a régi, igazán csekély értékeket is rongálhatja. A munka eszközt, mint munkaeszközt és nemcsak mint egyébként üres politikai jelképet kell értékelni. Ingyen semmiféle jelben nem lehet és nem szabad élni. Az erkölcs. A magasabb erkölcsi minőség mellett nagy jelentősége van a magasabb szellemi minőségnek is. Egészséges rend még a legtökéletesebb eszmei irányzatban sem alakulhat ki erkölcsi és szellemi nyomorékság mellett. A magasabb erkölcsiség és szellemiség azonban csak akkor követelhet elismerést a maga számára, ha a felsőbbrendűek ezen minőségüket nem a kisebbek kihasználására, hanem a gyengébbek felemelésére fordítják. Bátor vagyok ezeket, mint legöregebb forradalmár, ügyszeretetből, okulásra ma is elmondani, mert az én pályám iránya nem a csúcsok felé, hanem inkább már a sír mélyére mutat. Éppen ezért én már nem akarok háborúságot sem önmagamban, még kevésbé magam körül. Nekem már nem szokatlan az alacsonyabbrendűség gáncsa és kapzsi kedve sem. Megbecsülöm a fiatalság képzeletét és akarat világát, gyakorlom az öregek bölcsességét és megnyugvását. A tömegek történelmileg jogos forradalma szükségképpen megvet mindent, ami nem őszinte és nem nyers, az egyéniségek azonban még ilyenkor is megbecsülik a magasabb erkölcsiség és a magasabb szellemiség úgynevezett minőség forradalmát is. Makói Népújság 1945. április 1. 26 1945. május 20. DR. DIÓSSZILÁGYI SÁMUEL Mint a nemesfém belső értéke, mint a kemény acél éles pengése, akként imponál, zeng, peng ma ez a név. Ritka, igazán saját erényei által megnemesített egyéniség. Élesszabású. A jellem, tudás, emberszeretet sűrített képmása. Neve nem egyszerű név, hanem egyenesen fogalom. Hallatára az emberi haladás régi bajvívói és sohasem vámszedői 40 év szellemi harcainak merész kockázatát, súlyos áldozatvállalását, minden hősi lendületét legkifejezőbben benne látják. Lelke ősparaszti, esze, tudása a legcsiszoltabb, szíve arany, csupa jóság. Az egyszerű paraszti föld fia, emellett az egyetemes kultúra és egyetemes emberszeretet elhívottja. Munkálkodása körül hiányzik a vásári lárma, a zsivaj, a rút önzés. Mindent csendben, de eredményesen, nem önmagáért, hanem csupán és csakis az ügyért tett. Az igazságosabb társadalomért, az öntudatosabb, érettebb tömegekért, azok emelkedéséért, a kultúra fönnségéért, más szavakkal a jobb emberért és szebb világért. Magyar ősparaszt, a szellemi és erkölcsi egyetemes értékek örökérvényű foglalatában. Szivárvány a reakció sötét, pusztító vérzivatarában, harcostársaival fegyverzetét, sós kenyerét megosztó bajtárs. Önmaga a megteste45