Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - A republikánus politikai iskola - Közjogi harc

A republikánus politikai iskola Már Nagylakon egy életre eljegyezte magát Kossuth eszméivel. Just Gyula pártjában kezdett politizálni. Huszonhét esztendős korában a Függetlenségi Párt nagylaki kerületének elnöke. Maga Justh „szívem gyermekének" nevezte az ifjú republikánust. Az országban először ő jutott köztársasági programmal tisztséghez, 1912-ben, a csanádpalotai választókerületben beválasztották a megye parlamentjébe. A következő évben a törvényhatósági bizottsági tagválasztás során őt a nagylaki kerületben, Espersit Jánost Makón választják meg köztársasági programmal. Mindketten alapító tagjai a Köztársasági Pártnak, amely 1913. április 14-én, a trónfosztás évfordulóján Makón tartotta országos közgyűlését. Republikánus meggyőződése és a királyság intézménye elleni lázítás miatt bűnvádi eljárás indult ellene. 1914-ben pénzbírságra és három heti szabadságvesztésre ítélték. Büntetését a makói járásbíróság fogházában töltötte ki. 1915 tavaszán behívják katonának, újoncképző, majd hadbíró lesz. Népfelkelőként vonul be hadapród őrmesteri ranggal, később hadbíró hadnagy lesz, de tiszti rangjáról lemond. Közjogi harc 1920-ban ügyvédi irodáját Makóra helyezi át. Ettől kezdve fáradhatatlanul résztvesz a város politikai életében, az itt folyó közjogi harc legtevékenyebb irányítója, a földmunkások óhajainak legfőbb megfogalmazója. Ezernél több mezőgazdasági munkás maradt 1923-ban Makón aratás és cséplés híján kenyér nélkül. A polgármesterhez ment küldöttség szószólója Könyves-Kolonics József volt. A város feje a Hosszú, Tulipán és Rácz úton földmunkákat ajánl fel, valamint a gencshát-gacsibai csatorna meder mélyítését, az alispán pedig a Földmívelési Minisztérium segítségét kéri a munkanélküliek érdekében.

3 Könyves-Kolonics József gyökeres megoldást kíván. Évekig harcol a kishagymások földhöz juttatásáért. A képviselőtestület ülésén javasolja, hogy a csanádi püspökség lelei birtokát osszák fel, a püspökséget a makói hagymakörzeten kívül eső csereingatlannal kárpótolják, erre alkalmas lehetne a Pest megyei negyvenezer holdas Vigyázó birtok. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadja a javaslatot.

4 Biztatására a parlamentben dr. Horváth Zoltán Kossuth párti országgyűlési képviselő 5400 makói földigénylő nevében interpellál. Mivel a hagyma 90%-a exportra kerül, országos érdek a csanádi püspökség 6800 katasztrális holdnyi földjének megváltása. Jelenleg uzsorabérért — kis holdanként 12 q búzáért — tudnak a makóiak földet bérelni. Az igényjogosultak a püspökségtől kétezer holdat bírnak.

5 A továbbiakban a mezőhegyesi állami birtok, a földeáki Návay földek és a deszki Gerliczy birtok igénybevételéért küzd.

6 Indítványozza, hogy a város teljes erkölcsi súlyával kérje a földek kisajátítását, azt a választ kapta, hogy megtették. Ekkor Kolonics József törhetetlen meggyőződéssel öklével a levegőbe csap és azt mondja: „nem jól kérte, fenntartom indítványomat!" Végül 44:37 arányban elvetették javaslatát. A hagymatermelők érdekében indítványozza a dughagyma kivitelének megakadá3 Makói Friss Újság 1923. július 3, 4. * Makói Friss Újság 1924. március 2, április 8, június 13. & Makói Friss Újság 1924. május 31, június 1. ' Makói Városi Levéltár Polgármesteri iratok 1926. 487. kgy. 9314 ikt. 401 kgy. 6782 ikt. Marosvidék 1927. október 18, november 30. 5