Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - A republikánus politikai iskola - Közjogi harc

lyozását azzal a megokolással, ne adják a konkurrenciát jelentő külföldi termelők kezébe a makói vetőmagot, kéri a fuvardíj 50%-os mérséklését és az őstermelők hídvám alóli mentesítését.

7 A baloldali polgári ellenzék elsősorban a 48-as olvasókörökben fejthette ki Makón politikai tevékenységét. 1920—23-ban öt olvasókör működött a városban. Könyves-Kolonics József főleg a hon védi kört látogatta. A Kossuth párt megalakulását 1923 végén jelenti be: „kicsiny a tábor — írja—, de nagy az ő igazságának ereje, bátrak annak hirdetői."

8 A Kossuth pártnak a makói politikai életben meghatározó a szerepe. A dolgozó kisemberekre, a mezőgazdasági és ipari munkásokra valamint kisiparos és kiskereskedő rétegekre támaszkodik. Könyves-Kolonics József a Kossuth párt plebejusi szárnyát képviselte, magát nemegyszer szocialistának vallotta, „a kisembereket ért jogtalanság, sérelem mélységesen felháborította — állapítja meg róla Polányi Imre — s minden esetben politikus embertől szokatlan hevességgel kelt védelmükre. Meggyőződéséhez következetesen ragaszkodott, ha kára, hátránya származott is belőle."

9 Amikoi Csanád megye 1923-ban bizalmat szavaz Bethlen István miniszterelnöknek a fajvédők kiszorítása miatt, Könyves-Kolonics József emlékeztet, hogy a kormány és fajvédők együtt indultak el mandátumot szerezni, ehhez a munkához a fajvédők adták a furkósbotot. Szükségesnek tartja, hogy Bethlen oszlassa fel a nemzetgyűlést és általános, titkos választójog alapján állítsa össze az új törvényhozást.

1

0 A következő évben a megye a miniszterelnököt a házszabályrevízióval kapcsolatban ismét bizalmáról akarja biztosítani, Könyves-Kolonics József leszögezi, hogy a kormány nem a nemzet többségét képviseli, a földreform nem elég radikális, nő a munkanélküliség, a királv-kérdésben kétszínű a kormány politikája.

1

1 Nem ért egyet, hogy Nagyatádit és Bethlent Makó város díszpolgárává válasszák, amikor ez mégis megtörténik, kifogással él. Bethlen esetében erkölcsi indoka: hatalmon lévő pol'tikust nem lehet díszpolgárrá választani, a jogelv oldaláról (mivel nem titkos szavazással történt a véleménynyilvánítás, noha tíznél több személy kérte ezt), alaki okból kéri — eredménytelenül — a határozat megsemmisítését.

1

2 Könyves-Kolonics József népszerűségét mutatja, hogy nemcsak a város és a megye parlamentjébe választják be rendszeresen, de elnöke lesz a Makó és Vidéke Hagyma és Zöldségtermelők Egyesületének, ügyésze az ipartestületnek, tagja a város jogügyi állandó bizottságának stb. Szívén viseli a honvédiek sorsát. Honvéd városrész víztelenítésére javaslatot tesz, indítványozza, hogy a Rákosi csatornából kitermelendő háromezer köbméternyi földet Honvéd feltöltésére fordítsák.

1

3 A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a polgármester és a főjegyző reprezentációs költségeiről hozott városi és megyei határozatot megfellebbezi. Az ügy a belügyminisztériumba és a Közigazgatási Bizottsághoz kerül; indítványát végül visszavonja és a szociáldemokrata Kotroczó József átalányösszegre való javaslatát teszi magáévá.

1

4 7 Makói Friss Újság 1923. október 8. Marosvidék 1926. szeptember 7. 8 Függelék: 2. 6 Polányi Imre: Az idegen megszállástól a gazdasági válságig = Makó az első felszabadult magyar város. Makó 1969. 114. 1

0 Makói Friss Újság 1923. október 2. 1

1 Makói Friss Újság 1924. december 21. 1

2 Makói Friss Újság 1923. november 3, 1924. január 22. Marosvidék 1926. október 5, 1927. január 22. Csanád megye Alispáni iratok 1926. 26 824, 20 903. 1

3 Makói Városi Levéltár 1926. 172 kgy. 2848 ikt. Marosvidék 1929. február 6. 1

4 Makói Friss Újság 1923. december 12. Csanád megye Alispáni iratok 1928. 4043 6