Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Búcsú a pályától

volt a természetes, Pozsony és Bécs egyaránt a Monarchiához tartozott és a Győi — Sopron—Ébenfurti vasutat csak 1876-ban adták át a forgalomnak.) Kőszegen két hangversenyt adott, június 20-án és 21-én. Az első hangverseny jövedelméből az ottani zenedének adományozott, a második hangversenyen pedig a kisdedóvó javára énekelt. A közönség el volt ragadtatva, s a intézetet gyámolító egylet küldöttségileg tiszteleti tagsággal tüntette ki a művésznőt. Az előadás estéjén nagy művészi lakoma volt és énekes szerenádot adtak a vendégnek, amikor a zenede dalkara énekelt. Kőszegről Szombathelyre utazott és számosan díszfogaton kísérték a távozó művésznőt. Szombathelyen június 24-én és 25-én adott hangversenyt, amelynek helyi szervezését a nemrég ott működött Szuper Károly színtársulatától lemaradt Miklósy Gyula, a vidéki társulatok egyik jeles tagja, későbbi színigazgató vállalta. Szombathelyen is fáklyászene, felvonulások, ünneplés és ováció kísérték a művésznőt, aki hangversenyei jövedelmének felét a helybeli óvodának ajánlotta fel, mire az óvodát segélyező egylet dísztagjává választotta. Az előadások után fényes bankettet rendeztek tiszteletére és itt is adtak szerenádot ablakai alatt. Szombathely után Győr volt a hangversenyek következő állomása. Június 28-án tartotta itt hangversenyét, ami nem volt éppen szerencsés választás, mert az Országos dalár-ünnepélyt ez időben tartották Sopronban, s a győri dalárda csakúgy, mint számos zenekedvelő erre az időre Sopronba utazott. így valóban csak gyér közönség tapsolhatott a zeneteremben Hollósy Kornélia művészetének, de annál nagyobb tömeg tolongott a zeneterem ablakai alatt, az ingyenközönség, amely nagy ovációban részesítette a távozó művésznőt. Győrből egy napi pihenőre Pestre utazott, majd hajóval Mohácsra ment, hogy onnan folytassa útját Pécsre. Pécsett két hangversenyt adott, július 4-én és 5-én. A hangverseny előtt meglátogatta Pécs nevezetességeit, többek között az ősi bazilikát. A nagyszerűen sikerült hangversenyek után azoknak jövedelméből nagyobb összeget ajándékozott a pécsi szegények és szegény sorsú tanulók közt leendő szétosztásra. A két hangverseny után a pécsiek még egy napig marasztalták a művésznőt és tiszteletére a kaszinó kertjében nagyszabású ünnepséget rendeztek. Pécsről visszautazott Pestre, hogy innen Székesfehérvárra menjen, eleget téve a fehérváriak meghívásának. A pályaudvaron a város előkelőségei fogadták és kísérték szállására, majd estélyt adtak tiszteletére, amelyen a városi dalárda énekelt. Másnap díszebéden vett részt, este pedig Splényi báró adott estélyt tiszteletére. Fehérvári tartózkodásának harmadik napján, július 10-én került sor első hangversenyére. Virágok, koszorúk, szóróversek és hatalmas taps köszöntötte a művésznőt a sikeres est után. Másnap a lövölde kertjében táncestélyt rendeztek Hollósy Kornélia tiszteletére, amelyen mintegy kétezren vettek részt. A második hangversenyt július 13-án jótékony célra szánta a művésznő: a bevételből az aszály sújtotta lakosságnak juttatott nagyobb összeget. A kitűnően sikerült és pompás hangulatú fehérvári napok után Hollósy Kornélia Keszthelyen adott két hangversenyt, 18-án és 19-én, majd a dunántúli hangverseny körutat július 21-én Balatonfüreden jótékony célra adott hangversenyével fejezte be. A hosszan tartó, kimerítő és fárasztó hangversenysorozat után Hollósy néhány napot Pesten töltött, majd pihenni a dombegyházi kúriába tért, családja körébe. 1863. szeptember 9-én az alábbi szövegű hirdetés jelent meg Makó utcáin: „Hirdetmény. Csanádmegye főispáni helytartója Méltóságos Csergeő Antal úr szerencsés volt az Ínséggel küzdő csanádmegyei lakosság szánandó állapotjának enyhítése tekintetéből Honunk első művésznője Lonovics Hollósy Kornélia ő Nagyságát 65