Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Nemzeti Színház — A második szerződés
Havy Mihály 1859. október 23-án Kolozsvárott közhírré tette szerződését. A színészek többsége örömmel fogadta bejelentését és jelentkeztek a vendégjátékra. Havy jó társulatot kívánt Bukarestbe vinni, hogy ott is dicsőséget szerezzen a magyar művészetnek. Felutazott tehát Pestre és 1860. március közepén Hollósy Kornéliát és Jekelfalusy Albertet is szerződtette. Később csatlakozott hozzájuk Ernstné Kaiser Jozefa, Ormai Ferenc, Pauli Richárd, Füredy Mihály, Aranyváry Emília balett táncosnő, Montella Lajos táncos, sőt a Doppler fivérek is kilátásba helyeztek néhány fuvolahangversenyt. Hollósy egy hónap alatt 9 fellépésre szerződött, 30 arany fellépti díj ellenében. Havy és társa, Szabó azonban elszámították magukat, nem számolva a tetemes utazási költségekkel, s már-már úgy látszott, hogy az egész vendégjáték elmarad. Ennek híre Bukarestbe is eljutott, s ott nagyon rossznéven vették, mert a magyar társulat szerződtetése miatt a nyári hónapokra másokat sem hívtak. Amikor már minden elveszettnek látszott, ismeretlen mecénás jelentkezett Havynál és váltó ellenében 4000 forintnyi kölcsönt ajánlott fel a bukaresti útra. Havy örömmel fogadta a nem remélt segítséget és hamarosan összetoborozta társulatát, amely a zenekarral együtt ötven tagból állt. Bukarestben Mircse János kolozsvári ügyvédjelölt fogadta a társulatot és közölte, hogy az igazgatónak ő kölcsönözte a pénzt, s eszerint ő rendelkezik fölöttük mindaddig, míg pénzét vissza nem kapja. Senki sem sejtette akkor még, hogy szélhámossal állnak szemben. Az előadásokat a bukaresti nemzeti színházban június 4-én Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájával nyitották meg. A siker minden várakozásukat felülmúlta. Hollósy Kornélia Füredyvel június 4-én indult Bukarestbe. Első fellépése június 13-án volt a Lammermoori Luciában, amikor Füredy Ashton szerepét énekelte. Az előadást megtekintette Cuza román fejedelem is, s másnap egy szárnysegédével küldte elismerését Hollósynak. „A pesti színház első énekesnője igen sok koszorút és zajos fogadtatást kapott" — írták a bukaresti lapok. Magyar és román verseket szórtak üdvözlésére. A Lammermoori Luciát június 15-én megismételték. Művésznőnk 18-án a Rigolettoban, 19-én és 22-én pedig a Doppler testvérek fuvolahangversenyén lépett fel. Június 23-án az új szereposztással immár harmadszor adott Hunyadi László Gara Máriáját énekelte és sikere talán még az előzőeknél is nagyobb volt. Június 27-én a Kunokban lépett föl, s az ünneplésből és a dicsőségből bőven kijutott neki és társainak is. Annál rosszabb volt viszont az anyagi helyzet. Jóllehet, Havy társulata erkölcsi, művészi sikerekben nem szűkölködött, anyagilag annál rosszabbul álltak, mert a tetemes kiadásokat az esténkénti nagy bevételek sem fedezték. Közben „eltűnt" Mircse János „intendáns", akiről kiderült, hogy közönséges szélhámos; a felajánlott kölcsönösszeg sem tőle származik, hanem báró Horváth Miklóstól, aki hiába jött Bukarestbe a pénze után, azzal Mircse már megszökött. Ugyanakkor a pénztárosnő is megszökött nagyobb összegű bevétellel. A tagok nem kapták meg fellépti díjukat, maga Hollósy is lemondott több napi fellépti díjáról, csak hogy a többieknek jusson valami. A ruhatárat és a könyvtárat háromszor is lefoglalták az adósságok zálogául. Ilyen körülmények között Hollósy Kornélia úgy határozott, hogy a két hónapra tervezett vendégszereplést megrövidíti és hazatér. Búcsú felléptét és egyúttal jutalomjátékát július 3-ra tűzték ki. A műsoron a Linda második és az Alvajáró második és harmadik felvonása szerepelt. A művésznőnek — alkalmazkodva a helyi szokásokhoz — sorra kellett látogatnia a páholybérlőket és személyesen átadni a meghívást a jutalomjátékra. A társulat érdekében még ezt a nem éppen kellemes kötelességet is vállalta. 53
