Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Külföldön

KÜLFÖLDÖN Alig érkezett meg 1850. április 6-án Hollósy Kornélia Bécsbe, s alig kezdte meg tárgyalásait az ottani művészi vezetőkkel, máris megindult ellene az intrika — itthon. Híre járt ugyanis, hogy a Kärnthnerthor mellett lévő császári-királyi Hoftheaterben (udvari színház) fog vendégszerepelni, s ezért néhány újság támadást intézett ellene. Egyrészt bűnéül rótták fel az udvari színházban tervezett fellépést, másrészt azzal vádolták, hogy a dicsőség és meggazdagodás vágya miatt hagyta el a nehézségekkel küzdő Nemzeti Színházat. A Hölgyfutárban Frankenburg Adolf indította meg ellene a meglehetősen kíméletlen és sokszor teljesen személyes élű támadásokat. Április közepéig még mindig teljes a bizonytalanság Hollósy bécsi szereplése körül. A legkülönbözőbb hírek vannak forgalomban: az egyik szerint csak egyszer fog énekelni, éspedig nyilvános hangversenyen; más értesülés szerint letett arról a szándékáról, hogy hangversenyen mutatkozzék be, e helyett három dalműben fog fellépni, utána pedig orosz tiszt hódolója, báró Manteuffel kíséretében Pétervárra utazik. Az egyik bécsi újság szerint a magyar csalogány rövid vendégjáték után hosszabb művészi körútra indul. A sok találgatásnak egyszerre véget vetett a Hoftheater frissen kiragasztott színlapja, amely hírül adta, hogy április 28-án az Alvajáró Amina szerepében fog fellépni. Röviddel azután egy másik plakát is megjelent, amely azt hirdette, hogy április 29-én a közelmúlt polgárháborúban (értsd: magyar szabadságharcban) elesett déli szláv és román határ- és nemzetőrök özvegyei javára nagy „zenészed és szavallati akadémiát" rendeznek, amelyen a monarchia minden nemzetiségének dalai kerülnek bemutatásra. A magyar népdalok előadására Hollósy Kornéliát kérték fel, aki „bizonyos kikötések mellett" a Télen-nyáron puszta az én lakásom... és Ez a világ amilyen nagy... kezdetű dalok éneklését vállalta el. Még be sem mutatkozott Hollósy a bécsieknek, mert az Alvajáró április 28-ra hirdetett előadása a tenorista megbetegedése miatt elmaradt, még meg sem tartották az ún. „Slaven koncertet", amelyen egyébként szintén nem lépett fel, máris kitört a botrány. Most méltán vélték Hollósyt a hazafiatlanság vádjával illetni. Méltatlankodva beszélték a bécsi magyar társaságokban, hogy magyar művésznő létére az osztrák császári udvari színházban a magyar szabadság leverői felsegélyezésére lép fel. Hollósy „bizonyos kikötései" mindössze arra vonatkoztak, hogy először operában kíván bemutatkozni a bécsi közönségnek, csak azután hangversenyen. S mert az operai bemutatkozás a partner betegsége miatt elmaradt, ezért nem kívánt a hangversenyen sem fellépni, s még a megelőző napon kérte a rendezőséget, hogy nevét hagyják el a plakátról. Ez — nyilván a rendezőség számításából és közönség-csalo28