Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - V. A reformatio

— 20 — Szeged vidékere is kiterjesztette, így Makón is gyakrabban megfordult, a bol híveket szerzett s buzgóságának mindenesetre nagyobb hatása és eredménye volt mint Szegeden, a honnan utóbb menekülni volt kénytelen.

1) Abádyval együtt működött Szeged egyik kiváló íia, szegedi Kis István, ki szülővárosát szintén elhagyni volt kénytelen, s kinek viszontagságos életét, nehéz küzdelmeit, a Skarieza Máté által irt terjedelmes életrajzból ismerjük.

2) Innen tudjuk, hogy Kis István a reformatio e kiváló bajnoka, 1541-ben Csanádon tanított, a honnan ép az új tanok hirdetése miatt Perusics Gáspár őt kegyetlenül kiűzte. Kis István tehát már csanádi tanítósága idején a makóiakkal érintkezésben volt. Később, szegedi működése idején még gyakrabban megfordult Makón, sőt midőn 151-8-ban Szegedet elhagyta, ép Makóra vonult és itt találták őt Petrovies Péter követei, ki őt Temesvárra, az ottani iskolák igazgatására és a reformatio tanainak terjesztésére meghívta. De a makói hívek oly igen ragaszkodtak hozzá, hogy csak nagy nehezen határozta el magát a temesvári állomás elfoglalására. Ezekből világos, hogy Abády Benedek és Kis István nyerték meg Makó lakóit a reformationak és pedig oly sikerrel, hogy Makó a hitujílóknak egyik főhelye és a protestáns egyház szervezkedése alkalmával annak egyik központja, az egyik esperesééinek székhelye lett. így az 15()7-ik évi február 27-én Debreezenben megnyílt zsinaton, valamint az 15(>í)-ik évi váradi zsinaton is a jelenvolt traolusok sorában a makóira is reá akadunk, sőt az utóbbi alkalommal jelenvolt makói lelkipásztornak nevét is ') A ni. Ind. akadémia könyvlárában levő »Warliafi'tige neue Zeil »mg aus dem I'inrerlaiidt IfiiH-ban megjeleni kis nyomtatvány. -I S!t>|ih Szegedi. 'I |ieolo,üiae sincerae loci communes. Hasel ItiOH. 8. iv. ?. I.