Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - V. A reformatio

— lM — ismerjük, aki Kudrődi Zsigmond vala.

1) O utánna a makói liivek prédikálnia l'ankolai János voll.

2) A Nagy-Károlyban, 15!)l-ben tartott zsinaton, ahol a (lergely-lele naptár ellen tiltakoztak, a 10 esperesség közölt a lH-ik helyen ismét a makói esperesség nevével találkozunk. De az lt>29-ik évi junius 10-én ismét Váradon tartott zsinaton már az „alföldi" tractns szerepel, mely a túri és a makóinak egyesítéséből keletkezett. Az í(535-ik évi junius 17-ikén megint Váradon

3) és az 1646-ik évi junius 10-én Szathmáron megnyitott zsinatokon újra az önálló makói esperesség nevére a-kadunk, a mely utóbbi alkalommal az esperességhez tartozó vásárhelyi, mindszenti és makói papok nevei mind felsoroltainak. Makói lelkipásztor ekkor Kerlei János volt.

4) Ismét Szathmáron az 1650-ik évi junius 26-án tartott zsinaton a makói helyett már a csongrádi esperesség szerepel.

5) Ez utóbbi adatból mintegy következtethetjük, hogy a X VII. század második felében Makón a reformatio hanyatlásnak indult. De ez a hanyatlás nem pusztán a hitközségnél, hanem amint arra már fentebb is utaltunk, a politikai községnél is beállott. Sőt ép a politikai község pusztulása, az elnéptelenedés okozta azt, hogy az esperesség is az időközben tekintélyesebbé vált Csongrádról nyerte elnevezését. Habár ezek szerint már a török hódoltság alatt Makó a reformationak egyikközponti és főhelye voltis,azt határozottan mégsem állíthatjuk, hogy az egész lakosság kivétel nélkül elfogadta volna a reformation Sőt valószínű, hogy a nép egy része tovább is ragaszkodott ősei hitéhez. K nézetünket arra fektetjük, hogy a szegedi barátok a város lakosságával élénkebb összeköttetésben álltak, s mint ') Lampe. História Etrlosiao 1 to for matat? 12(5., 2íí). 1. 2) l.ampe. I ni. (itt. I. 3) Tólh l'Vrt'iicz. Túl a tiszai ref. püspökök rlHo. (Jyőr. 1K12 102. «>a 107. I. 4) Lamp- I. in. 422. I. '») Tólh K. I. ni. 12H. I.