Laczó Katalin: Vén Emil élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 35. (Makó, 1984)

A makói korszak

Egyik felejthetetlen élménye volt egy makói parasztlakodalomban való részvétel, így emlékezett reá: „Elmentem egy esküvó're, mégpedig egy tanyai esküvőre. Én még életemben nem láttam, hogy a magyar parasztember a népviseleti ruhájában hogy táncol, hogy énekel... Ez nekem teljesen új világ volt... olyan csodálatos népi motívum ami rám óriási hatással volt... A népnek a színeit megismerve értettem meg az elsó'k között Bartókot és Kodályt"

3

9. Firenzében elsősorban a reneszánsz festők voltak reá nagy hatással. Ugyanakkor ott döbbent rá, hogy milyen nagyok a magyar művészek. „Rájöttem, hogy Magyarországon van egy csodálatos festő, Szinyei Merse Pál, aki megfestette a Majálist. Hogy van nekünk egy Rippl Rónáink, aki olyan festészetet teremtett, amit Olaszországban nem találtam a fiatalok között. És van nekünk egy Gulácsynk, aki szintén csodálatos festő volt... Nem beszélve egy másik igazi nagy festőről, akit a legnagyobb alföldi festőnek tartok, az pedig Koszta"

4

0. Koszta hatása valószínűleg színes piktúrájuk rokonságában gyökeredzett. Külföldi útjai alkalmával — Rómában, Firenzében, Párizsban, Barcelonában — is gyakran találkozott Kosztával. A látogatott városok azonossága is érdeklődési körük hasonlóságát bizonyítja. Olasz, francia, spanyol művészek titkai érdekelték mindkettőjüket. Egy ilyen véletlen külföldi találkozás alkalmával megkérdezte Kosztát: „Mit keres itt mester?" Koszta azt mondta: „Azt nézem, hogy állom-e a sarat"

4

1. 1927-ben a Rudnay-művésztelep növendékei immár a harmadik nyarat töltötték Makón. Munkájuk eredményeit ismét kiállításon mutatták be, amelyet augusztus 28-án ismét dr. Nikelszky Jenő polgármester nyitott meg. A képeket maga Rudnay válogatta ki. A Marosvidék munkatársa így harangozta be a kiállítást: „Remélhetőleg sokan fogják látogatni... és sokan fognak vásárolni, mert érdemes"

4

2. E harmadik kiállításon Kafka Albert, Choma József, Molnár Zoltán, Varga Béla, Kupfstein Imre, Kiss János, Kertész József, Vrecsics Lajos és Balázs Attila képeit láthatta a közönség.

4

3 A sajtóban több alkalommal is olvashatunk a kiállításról. írtak az előkészületekről

4

4 és arról, hogy Juhász Gyula Espersit János kérésére „Rudnay és az új magyar művészet" címmel tartott előadást a művésznövendékek tárlatán

4

5. Arról is beszámolt a Marosvidék munkatársa, hogy anyagi sikerrel nem járt a kiállítás. Annak ellenére, hogy a képeket részletre is árusították, a makói közönség nem vásárolt. A képek még így is „túlontúl drágák voltak"

4

6. Második önálló kiállítására 1931-ben került sor. A kiállításról lelkes szavakkal írt a Marosvidék munkatársa: „Most érzi az ember igazán a művészet üdítő ízét, amikor az iskolás gyerekek is világválságról szavalnak, a bakfisokat valutaproblémák izgatják. Most értékeli igazán a fáradt, tétova lélek a szebb világba való ellendülés jótékony hatását. Tavasz, fény, színek ragyogása, hangulatok gazdag orkesztere ez a kiállítás"

4

7. A Makói Friss Újság kritikusa a képek újszerűségét tartja a legfőbb értéknek: „Nem először állít ki képeket Makón, de mindig új képeket. Amelyeknek nemcsak a dátuma és témája, de a megcsinálása és a mondanivalója is új. És ebben 3' Beszélgetés Vén Emillel. 4

0 Beszélgetés Vén Emillel. 4

1 Vén Emil személyes közlése. 1980 aug. 4

2 Vasárnap nyílik meg a makói képkiállítás. Marosvidék, 1927. aug. 27. 4

1 Látogatás a készülő képkiállításon. Marosvidék, 1927. aug. 28. 4

4 Uo. és Megnyílt a makói festőművész-növendékek kiállítása. Marosvidék, 1927. aug. 30. 4

5 Juhász Gyula előadása a makói képtárlaton. Marosvidék, 1927. szept. 2. és Ma van Juhász Gyula előadása. Marosvidék, 1927. szept. 3. 4

6 Bezárult a makói képkiállítás. Marosvidék, 1927. szept. 10. 4

7 Marosvidék, 1931. nov. 28. 13