Laczó Katalin: Vén Emil élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 35. (Makó, 1984)

A makói korszak

adva is van Vén Emil művészi egyéniségének legelső jellemzője: a mindig kereső, kutató, lázasan törtető piktúra. Formákban, színekben, technikában egyformán. És ezzel a lázas keresésével valahogy a mai életet is adja... Negyven olajfestmény, portrék, aktok, tájak, amelyek főképpen spanyolországi tanulmányútjának eredményei"

4

8. Ezt a kiállítást is dr. Nikelszky Jenő polgármester nyitotta meg. A város több képét megvásárolta. A makói tartózkodás, a makói emberekkel való ismerkedés, a táj nagy hatással volt művészetére. Képein még mindig érződik a Rudnay-hatás, de már egy önálló formanyelv kialakulása követhető nyomon. Ahogy a Makói Friss Újság kritikusa írta: „...nem elégedett meg azzal a — kétségtelenül értékes — tudással és ügyességgel, amit az iskolától és a mesterétől kapott és hogy volt bátorsága mindazt le is tenni és új utakat keresve, új eszközöket kényszerítve ki önmagából keresni a művészetet. Önmagáért és az emberekért, mert művész akart lenni"

4

9. A kontinens összes politikai feszültségét, gazdasági krízisét, szellemi törekvését átélte a hagyma városában, a Maros-parti Konstantinápolyban. A makói korszakára is vonatkoznak Zolnay László megállapításai: „Ekkori képei teszik magyarrá, falvédő papirosok hátlapjaira festett életképei (Korsós nők, Szegény gyerekek, Óvodás kislány) forradalmi hangját magas művészi szinten hallatják. Ez időből való tájképei alapján Vén Emilt akár az alföldi festők közé is sorolhatnánk. A látszólagos alföldi nyugalom belső feszültségeit mind tájban, mind emberben egyaránt megérzi és kifejezi: figurálisaiból a forradalom reménye, tájaiból az alföldi táj vulkáni tüzei, színlávái törnek elő. Mindez egyben a vívódó, helyét kereső művész belső konklúzióinak külső vetülete..."

5

0. Élete nagy eseménye volt ebben a korszakban, hogy Makón, a szabadiskolá

ban

5

1 megismerkedett későbbi feleségével. Felesége erdélyi származású volt, művészhajlamú szép nőként emlegették

5

2, 1933-ban kötöttek házasságot. Négy évtized múltán dr. Dömötör János e szavakkal idézte fel alakját: „Segítőtársáról, a feleségéről kell szólnunk, aki sajnos már nem lehet itt. Szólni kell megértéséről, lelkesedéséről, anyai szeretetéről, egész nagyszerű emberségéről. Átérezte, hogy a férje alkotó ember, akinek sajátos egyéni művészetetikai céljai vannak. Nem hajszolta, hogy fessen a Solymosi Képszalonnak, pedig akkor talán kevesebbszer kellett volna a három gyerek cipőjét talpaltatni, talán több vaj is jutott volna a kenyérre. De akkor nem bontakozott volna ki a maga tisztaságában és következetességében az alkotói egyéniség, akire ma joggal büszkék gyermekei, akik így is becsületben felnevelkedtek, és a magyar szellemi élet fiatal reménységei"

5

3. Lili asszonyról — aki 1972-ben halt meg — életében és azóta is számtalan képet festett. A kiállítás anyagi sikere lehetővé tett számára egy külföldi tanulmányutat. Spanyolországban fedezte fel Grecot, Franciaországban ismerkedett meg Cezanne művészetével. A spanyol tanulmányút művészetében is éreztette hatását. Spanyol és francia tájak őrzik ennek az útnak az emlékét. „A sötét tónusok után, lehet hogy törvényszerű reakcióként következtek a világos, derűs, spanyolországi tájképek. A szokatlan élmények, az idegen táj felfedezése nyomot hagyott a fiatal művész érzékenységén... Lényegében ez posztimpresszionista korszak. A fény érdekelte ekkor, a nap 4

8 Vén Emil kiállítása a vármegyeházán. Makói Friss Újság, 1931. nov. 29. 4

9 Uo. 5

0 Zolnay László: i. m. 6

1 Ahol többek között Almási Gyula Bélát is tanította. 5

2 Később a Dante Kiadónak írt egy könyvet „Ki volt az apám" címmel. 5

3 Vén Emil kiállítása Vásárhelyen. Dr. Dömötör János tárlatnyitó beszéde. Csongrád megyei Hírlap, 1974. jan. 31. 14