Juhász Gyula: Emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 32. (Makó, 1984)

Szavak pompája, gyémánt és arany, Én gazdagságom, ó, be odavan! Vér és tűz büszke bíbor tengerén Papírhajómmal mit keressek én? 1913 és 1918 között ezeket ítélem Juhász Gyula Makón írott verseinek: Prológus Eötvös József ünnepére (Makói Újság, 1913. okt. 14.) Reátok gondolok (MU 1914. szept. 20.) Magyar (MÚ 1914. szept. 25.) Vértanúk (MÚ 1914. okt. 7.) Máramarossziget (MÚ 1914. okt. 8.) Véres ősz (MU 1914. okt. 14.) A halott vár legendája (MÚ 1915. máj. 2.) A muszka (Világ, 1915. nov. 28.) Karácsonyi köszöntés (A Makón pihenő' katonáknak) (MÚ 1915. dec. 25. Makói idill (MÚ 1916. márc. 29.) Prológus az erdélyi gyermekekért rendezett estélyre (MÚ 1916. okt. 10.) Az első szabad ének (MÚ 1918. nov. 17.) Valószínű, hogy a fölsoroltakon kívül az ebből az időszakból ismert több más versről is föltehető a makói születés (mint pl. az idézett Magyar ősz, vagy akár az Őrház Mater dolorosa, Az erdélyi gyermek stb. című versekről), de mivel a költő heteként hazajárt Szegedre, s többi versét nem a makói, hanem a szegedi és a fővárosilapokban közölte, róluk nem állíthatjuk, hogy Makón írta őket. A gyakorlat ebben az időben az volt, hogy a Világ vagy A Hét hasábjain megjelent verset egy-két nappal később átvette Juhász lapja, a Szeged és Vidéke, még egy nappal később pedig a Makói Újság Pl. A vérző temető-t 1915. júl. 18-án közölte a Világ, 19-én a Szeged és Vidéke, 21-én a Makói Újság. Az Anyák először A Hét 1915. aug. 1-i számában volt olvasható 7-én a Szeged és Vidékében, 10-én a Makói Újságban. A muszka nov. 28-án a Világban, 29-én a Szeged és Vidékében, dec. 1-én a Makói Újságban. A Makón írott versek esetében fordítva is előfordult: a Vértanúk először a Makói Újság 1914. okt, 7-iszámában jelent meg, innen vette át a Szeged és Vidéke 8-án. A Márammarossziget-et Juhász először okt. 8-án a Makói Újságban tette közzé, innen „ollózta át" a Szeged és Viéke a 13-i számába. A Makói idill 1916. márc. 29-én a Makói Újságban még Magyar idill címmel jelent meg, utána az Új Idők máj. 21-i számába, majd csak 1920. márc. 14-én — a végleges címmel — a Délmagyarországban. 2 A forradalmak után Juhász először 1920. június 5-én látogatott Makóra: Dugonics Társaság fölolvasó estjén Szalay Józseffel, Sz. Szigethy Vilmossal' Cs. Sebestyén Károllyal, Móra Ferenccel és Bárányi Jánossal szerepelt együtt. Ő Zrínyi a költő címmel tartott szabad előadást. Ekkor még körülményes volt Szegedről Makóra utazni: a Tisza-Maros szög szerb megszállás alatt lévén, Hódmezővásárhelyen át lehetett csak eljutni a Tisza partjáról a Maros partjára. A torontáli járás fölszaba17