Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Az iskolareform téziseinek megvalósulása

Makón 1948-ban a szövetkezeti mozgalom csak lendületet kapott, de nem ak­kor vette kezdetét. Még a harmincas években először inkább ösztönösen, majd egyre tudatosabban szövetkezetek létrehozásával igyekeztek a termelői és értékesítési bi­zonytalanság ellen védekezni. Természetes tehát, hogy a felszabadulás után elsőként a hagymások szövetkezete alakult meg, illetve szerveződött ujjá. 25 3 A tanyavilágban az első bérlőszövetkezetek a Pusztán, Igáson és a városhoz kö­zel eső területen alakultak meg 1948 őszén. 25 4 Makón a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásához egyrészt kedvezőb­bek voltak a feltételek, mint az ország más vidékén, mivel a földosztás után a már is­mertetett okok miatt igen sokan maradtak föld nélkül, másrészt sok volt az olyan törpebirtokos, aki a rendelkezésére álló földterületen egyéni gazdaként nem, vagy csak nagy nehézségekkel tudott boldogulni. A megalakult bérlőszövetkezetek vezet­tek az első termelőszövetkezetek megalakulásához. 1949-ben a termelőszövetkezeti mozgalom minden különösebb szervezési kampány nélkül fejlődésnek indult. Az agrárproletárok és a kisbérlők érdekei találkoztak a pártszervezetek politikai felvilá­gosító tevékenységével, egyre több közösen gazdálkodó csoport alakult. A kollekti­vizálás „első menete" lényegében 1952 végére befejeződött. 1952. szeptember 16-án Makót termelőszövetkezeti várossá nyilvánították. A mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változások fokozatosan kezdték kialakítani az emberek jövőbe vetett hitét, legalábbis azt, hogy látták a nagyüzemi gazdálkodás reális lehetőségeit. Amíg országosan a termelőszövetkezeti mozgalom 1956 decemberében lényegében az 1950. év végi helyzetre esett vissza, addig Makón még csak meg sem tört, sőt azt mondhatjuk, meg is szilárdult. Makón az 1957-es esztendő nem jelentette a kollektivizálás új szakaszának kezdetét, hanem az előző­eket folytatták tovább, de lényegesen kedvezőbb politikai és gazdasági feltételek kö­zött. Az 1956-os év eseményei törést nem okoztak a mozgalomban, de azért nem múltak el nyomtalanul, különböző mértékben érintették a gazdaságokat a megyei állapotokhoz viszonyított csekély számú kilépésekkel. Az 1958-as esztendő elején, amikor a város állami és pártvezetése elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek az év végére el kell hogy érjék az 1956 október előtti szintet, legalábbis, ami a mennyiséget illeti, elkezdődött a mezőgazdaság kollektivi­zálásának befejező szakasza. A város vezetősége — nem egészen 10 év alatt másod­szor — elhatározta és célul tűzte ki, hogy Makó a megyében elsőként váljon szocia­lista várossá. 1959-ben a város határának 83,15%-a a szocialista szektorhoz került, s Makót ismét megillette a „termelőszövetkezeti város" cím. Makón azért tudott ilyen jelentős tért hódítani a nagyüzemi gazdálkodási mód, mert nagyobb lehetőséget adtak az átmeneti formák megvalósításának, érvényesül­tek a differenciált fejlesztés előnyei, ezért jóval hamarabb sikerült befejezni a mező­gazdaság átszervezését, mint általában a megyében. Kétszer, háromszor nagyobb gazdaságok keletkeztek, mint a megyében bárhol, így elsőként léphetett a korszerű nagyüzemi gazdálkodás útjára. 25 5 Az iskolareform téziseinek megvalósulása A 60-as évek reformtörekvései nagy lehetőséget teremtettek az oktató-nevelő munka számára. Az iskola a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az isko­lareform gazdasági szempontból is kedvező időben indult. Társadalmi rendszerünk egyre jobban erősödött, a konszolidáció alapján növekedtek gazdasági lehetősé­geink, s ezzel egyenes arányban nőtt az anyagi áldozatvállalás is. Az általános iskola 70

Next

/
Thumbnails
Contents