Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Az iskolareform téziseinek megvalósulása
Makón 1948-ban a szövetkezeti mozgalom csak lendületet kapott, de nem akkor vette kezdetét. Még a harmincas években először inkább ösztönösen, majd egyre tudatosabban szövetkezetek létrehozásával igyekeztek a termelői és értékesítési bizonytalanság ellen védekezni. Természetes tehát, hogy a felszabadulás után elsőként a hagymások szövetkezete alakult meg, illetve szerveződött ujjá. 25 3 A tanyavilágban az első bérlőszövetkezetek a Pusztán, Igáson és a városhoz közel eső területen alakultak meg 1948 őszén. 25 4 Makón a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásához egyrészt kedvezőbbek voltak a feltételek, mint az ország más vidékén, mivel a földosztás után a már ismertetett okok miatt igen sokan maradtak föld nélkül, másrészt sok volt az olyan törpebirtokos, aki a rendelkezésére álló földterületen egyéni gazdaként nem, vagy csak nagy nehézségekkel tudott boldogulni. A megalakult bérlőszövetkezetek vezettek az első termelőszövetkezetek megalakulásához. 1949-ben a termelőszövetkezeti mozgalom minden különösebb szervezési kampány nélkül fejlődésnek indult. Az agrárproletárok és a kisbérlők érdekei találkoztak a pártszervezetek politikai felvilágosító tevékenységével, egyre több közösen gazdálkodó csoport alakult. A kollektivizálás „első menete" lényegében 1952 végére befejeződött. 1952. szeptember 16-án Makót termelőszövetkezeti várossá nyilvánították. A mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változások fokozatosan kezdték kialakítani az emberek jövőbe vetett hitét, legalábbis azt, hogy látták a nagyüzemi gazdálkodás reális lehetőségeit. Amíg országosan a termelőszövetkezeti mozgalom 1956 decemberében lényegében az 1950. év végi helyzetre esett vissza, addig Makón még csak meg sem tört, sőt azt mondhatjuk, meg is szilárdult. Makón az 1957-es esztendő nem jelentette a kollektivizálás új szakaszának kezdetét, hanem az előzőeket folytatták tovább, de lényegesen kedvezőbb politikai és gazdasági feltételek között. Az 1956-os év eseményei törést nem okoztak a mozgalomban, de azért nem múltak el nyomtalanul, különböző mértékben érintették a gazdaságokat a megyei állapotokhoz viszonyított csekély számú kilépésekkel. Az 1958-as esztendő elején, amikor a város állami és pártvezetése elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek az év végére el kell hogy érjék az 1956 október előtti szintet, legalábbis, ami a mennyiséget illeti, elkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálásának befejező szakasza. A város vezetősége — nem egészen 10 év alatt másodszor — elhatározta és célul tűzte ki, hogy Makó a megyében elsőként váljon szocialista várossá. 1959-ben a város határának 83,15%-a a szocialista szektorhoz került, s Makót ismét megillette a „termelőszövetkezeti város" cím. Makón azért tudott ilyen jelentős tért hódítani a nagyüzemi gazdálkodási mód, mert nagyobb lehetőséget adtak az átmeneti formák megvalósításának, érvényesültek a differenciált fejlesztés előnyei, ezért jóval hamarabb sikerült befejezni a mezőgazdaság átszervezését, mint általában a megyében. Kétszer, háromszor nagyobb gazdaságok keletkeztek, mint a megyében bárhol, így elsőként léphetett a korszerű nagyüzemi gazdálkodás útjára. 25 5 Az iskolareform téziseinek megvalósulása A 60-as évek reformtörekvései nagy lehetőséget teremtettek az oktató-nevelő munka számára. Az iskola a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az iskolareform gazdasági szempontból is kedvező időben indult. Társadalmi rendszerünk egyre jobban erősödött, a konszolidáció alapján növekedtek gazdasági lehetőségeink, s ezzel egyenes arányban nőtt az anyagi áldozatvállalás is. Az általános iskola 70
