Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - Iskolák az államosítás után

A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA Iskolák az államosítás után Népi demokráciánk történetében a proletárdiktatúra létrejöttével elkezdődött a szocializmus építése. Közoktatásügyünk fejlődésében az államosítás jelentős fordu­latot eredményezett. Megteremtődtek a demokratikus feladatokról a szocialista fel­adatokra való áttérés feltételei. Az államosítás előnyei mellett átmenetileg gondokat is jelentett. A tanulói létszám megnövekedése jelentős tanerő- és tanteremhiányt eredményezett. Az iskolák épületei felújjításra, helyreállításra szorultak, hiányos volt felszerelésük is. Az államosítást követően kibontakozott egy társadalmi igény­ből eredő tömegmozgalom. A pedagógus szakszervezet kezdeményezésére elindult a „Dolgozók az iskoláért" mozgalom, melyben elsődlegesen az üzemek dolgozói vet­tek részt, a cél az volt, hogy a társadalmi szervek segítségével újjáépítsék, felszerel­jék, korszerűvé tegyék az iskolákat. Csanád vármegyében 1948. július 5-én szervezték meg a mozgalom megyei bi­zottságát, melynek első ténykedése az iskolák igazgatóihoz kiküldött körlevéllel fel­mérni, hogy hány iskola szorul helyreállításra a tanév megkezdése előtt. A makói külterületi iskola, mely 16 iskolaegységből állt és 17 tanterme volt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól 20 000 Ft-ot kapott az iskolák helyreállí­tására. Ezen kívül a város 3 ezer Ft költséggel végeztetett tatarozást. A munkálatok során tetőt, ajtót, ablakot, padozatot és tetőcsatornát javítottak, valamint az épüle­tek külső tapasztására is sor került. Az iskolák javításánál a MÁV műhely és alkal­mazottai 7 ezer Ft értékben, természetben járultak a munkákhoz. A Magyar Dolgo­zók Pártja és a Szülői Munkaközösség 400 Ft-tal segítette az iskolákat. A társadalmi szervek mellett magánszemélyek is bekapcsolódtak a mozgalomba. Rácz János asz­talosmester 300 Ft értékű munkával, Völgyes Lajos tanító 50 Ft értékű anyaggal, va­lamint több iskolánál megszervezett szülői munkaközösségi munkával. A MÁV műhely dolgozói felajánlották a tanyavilágban lévő iskolák szeptem­ber elejére történő kifogástalan állapotba hozását. Ehhez kapcsolódott a város leg­nagyobb üzemének a Gombkötő-cipőüzem munkásainak felajánlása, az ottani nő­dolgozók elvállalták az iskolák kimeszelését és takarítását. Az anyagi támogatás és az elért sikereken felül a mozgalom helyi megvalósulása messzemenő társadalmi és politikai eredményeket jelentett, erősítve a munkás és kisparasztság osztályharcos összefogását. A mozgalomban a párt vezető és kezde­ményező szerepe jelentős volt. 2 2 A köznevelés terén mutatkozó elmaradás fő okának az ellenség kártevő, szabo­táló tevékenységét és a népi demokrácia ellen irányuló aknamunkáját tekinthetjük. A párt az iskola ellen irányuló ellenségesen viselkedő, reakciós kísérletekkel szembe­fordult. Az államosítás évében az egyház aknamunkája felerősödött. Mindszenthy 64

Next

/
Thumbnails
Contents