Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A tanyai pedagógusok a felszabadulás után

A felszabadulást követően a Csanád megyei Szakszervezet elnöke javaslatot ké­szített a tanyai tanítók áthelyezésének lehetőségére és helyzetük javítására vonatko­zóan. Az áthelyezéssel kapcsolatos javaslat arra irányult, hogy egy bizonyos idő el­telte után lehetővé tegyék a tanítóknak, hogy kérhessék áthelyezésüket jobb körül­ményekkel rendelkező iskolába. Helyzetük javításával kapcsolatban az elnök java­solta: „Mivel pedagógiai okokból igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a tanyai tanító helyét sűrűn ne változtassa, illetőleg, hogy működési helyén maradjon, meg­becsültebbé, kedvezőbbé, kívánatossá kell tenni azok helyzetét, akik tanyai iskolá­hoz kerülnek." Az legyen az alapelv — írta a továbbiakban — hogy minél távolabb és minél mostohább körülmények között kénytelen élni a közösség életének az elő­nyeiből kirekesztett tanító, annál határozottabban segítsék és támogassák őket. 1. Rendszeresítsenek minden tanyai tanító részére számottevő tanyai működési pótlékot, melyet pontrendszer alapján osztanak szét. A pótlék legyen a ta­nító összes illetményének legalább 40%-a. 2. Egészséges, kényelmes, jó tanítói lakásokat biztosítsanak, amelyhez az ál­lam által állított gyümölcsös, méhészet, baromfitelep tartozna, valamint né­hány hold szántóföld is, hogy szükség esetén lovat és tehenet is tudjanak tar­tani. 3. Az egytanítós osztatlan tanyai iskolát minél előbb fejlesszék részben osztott iskolává. 20 2 Csanád megye tanfelügyelője 1945. április 11-én a Vármegyei Földbirtokren­dező Bizottsághoz írt kérelmében földet igényelt a népiskolák részére a mezőgazda­sági szakoktatás gyakorlati foglalkozásához, valamint a tanyán működő tanítók ré­szére. A mezőgazdasági oktatás megfelelő gyakorló terület nélkül el sem képzelhető — írta. A tanítók földhözjuttatási kérelmét nehéz körülményeinek leírásával indo­kolta. „Sok tanító munkás élete jelentős részét tanyán, pusztán éli le. A legtöbb csa­ládos, gyermekes, élelmezésükről és ellátásukról maguknak kell gondoskodni. Álta­lában, de különösen a mai beszerzési lehetőségek mellet a tanító igen mérsékelt fize­téséből a mezőgazdasági terményeket, a termékeket beszerezni nem tudja. Tengeti családja életét — ahogy tudja. A tanítónak még látszatát is kerülni kell, hogy nem elfogulatlan. Ennek rovására meg amikor több esetben rá van utalva egyes tanyai la­kók szívességére. Igaz, segíteni kell egymást, de vigyáznunk kell, hogy az elfogulat­lanság elve csorbát ne szenvedjen. Amennyiben a tanyai iskolák nagyobb gyakorló területet kapnának, ennek révén a tanító családjának mindennapi kenyerét is tudná biztosítani. Ezzel szociális célt is szolgálunk, de népoktatási és népnevelési célokat is. Kevesebb gonddal küzdő tanító több mosolyt és derűt tud átvinni gyermekeink lel­kébe." 20 3 A helyi szervek javaslataival, intézkedéseivel egyidőben a minisztériumban egy­mást követték a demokratikus iskola kiépítéséhez szükséges feltételek megteremté­sét biztosító rendeletek. A demokratikus iskolarendszernél a korszerű képzés egyik feltétele a jól képzett pedagógus. A felszabadulás utáni új helyzetben az is fontos volt, hogy tudják biztosítani a korszerű oktató-nevelő munka személyi feltételei. Éppen ezért, már az iskolai oktatás gyökeres átszervezésének a kezdetén, arra is nagy hangsúlyt helyeztek, hogy biztosítsák a pedagógusok átképzését, továbbképzé­sét, és nem utolsó sorban a világnézeti képzésüket. Csanád megye tanfelügylője — a VKM utasítására —elrendelte, hogy vala­mennyi bel- és külterületi tanerő részére havonta egy alkalommal világnézeti tájé­koztató értekezletet kell szerveznie. A külterületen működő tanerők részére az első 59

Next

/
Thumbnails
Contents