Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Iskolán kívüli népművelés
értekezletet 1946. november 6-án tartották. Az előadásokat többnyire a tantestület azon kijelölt tagja tartotta, aki korábban tanúsított magatartása miatt az új politikai vezetés bizalmát kiérdemelte. 20 4 Ezt követően minden hónapban rendszeresen megtartották a világnézeti átképző tanfolyam előadásait. A szervezett továbbképzés mellett a tantestületi értekezletek nyújtottak jó alkalmat ahhoz, hogy a felmerülő problémákat megbeszéljék, pedagógiai, módszertani kérdésekben tájékozódjanak. Nagy szükség volt a tanítók szorgalmas önképzésére is, ehhez kézikönyvek vásárlásával, valamint a Köznevelés című szaklap előfizetésével nyújtottak segítséget. Az oktató munka feltételeinek javítását szolgálta a VKM 27 822/1945. IV. sz. rendelete, amely intézkedett a népiskolák osztálykereteinek kiépítéséről és fejlesztéséről, valamint arról, hogy az egytanerős iskolát két, illetve három tanerőssé kell fejleszteni. A rendelet megjelenését követően a tanyai iskolák igazgatója tervezetet készített a felügyelete alá tartozó iskolák két tanerőssé fejlesztéséről. Három iskolát talált arra alkalmasnak, ahol megoldható a két tanerős oktatás. 1. A Lelei úti iskola, ahol a városból való kijárással és váltakozó tanítással megoldható a kérdés. 2. Az Igási úti iskola tanulóinak a száma az ötvenet meghaladja. Női tanerőnek, mint másodiknak a jelenlegi készségesen adna lakást. Váltakozó tanítás lehetne a tanterem jobb kihasználására. Új tanítói lakás építésével a tanteremprobléma is megoldható lenne. 3. Rákoson a tanulók száma már meghaladja a százat, szaporítani kellene a tanítói létszámot. Célszerű lenne Halmágyi Iván áthelyezése. A tanítói lakás átalakításával könnyen megoldható lenne a három tanterem kérdése is. Jelenleg a tanítói lakást nem használják, Kiss Lívia máshol lakik, átadható lenne a házaspárnak. 20 5 Az 1946—47-es tanév előkészítéséhez megjelent 64 068. IV. sz. rendelet úgy intézkedett, hogy az osztatlan iskoláknál 40, az osztott és részben osztott iskoláknál egy tanerőre 50 tanuló essen. Az általános iskolánál az osztályfőnökök mellett további egy tanító beosztása is lehetséges, hogy minden tanítóra legkevesebb heti 20 óra jusson. Az egy és két tanerős népiskola a tankötelesek számának megfelelően kettő, illetve három tanerős iskolává szervezhető át. A népiskolák igazgatóinak tanítás alóli felmentését a VKM hatályon kívül helyezte. Ahol háromnál több távoleső tanya volt, ott ideiglenesen hozzájárultak ahhoz, hogy az igazgató az őszi és tavaszi időszakban kéthetenként, télen háromhetenként látogassa meg a tanyai tanerőket. A tanyai tanítók részére — esetleg kisebb körzetekben — rendszeresíteni kell a tantestületi értekezleteket. Azokról mindenkor jegyzőkönyvet kell vezetni és felterjeszteni azt a felsőbb hatósághoz. 20 6 Iskolán kívüli népművelés A felszabadulás utáni években, az élet beindulását követően igen nagy súlyt helyeztek a tömegek, de különösen a parasztság műveltségi színvonalának az emelésére. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iskolán kívüli népművelési ügyosztálya és tanácsadó szerve, az Országos Szabad Művelődési Tanács 1945 végén kezdte meg működését. 60
