Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A tanyai pedagógusok a felszabadulás után
kus iskola, a demokratikus nevelés követelményeinek. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium intézkedett a tankönyvek felülvizsgálatával, átdolgozásával kapcsolatban is. 19 8 A tankönyvek átdolgozására, újak megírására nagyon rövid idő állt rendelkezésre. A Köznevelésben 1946. április 15-én pályázat jelent meg 11 tankönyv megírására, a benyújtás határideje az év július 15-e volt. A Miniszertanács a vallásés közoktatásügyi miniszter előterjesztésére 1947. április 24-én tárgyalta az állami tankönyvkiadás megszervezését, s a javaslatot elfogadta. A döntéskor a kormány abból indult ki, hogy a tankönyv az oktatásnak meghatározó jelentőségű tartalmi eleme. Az általános iskolában tömegesen tanítottak olyan nevelők, akik nem rendelkeztek a tanított szakon szükséges képesítéssel, ezért felmérhetetlen jelentőségük volt a jó tankönyveknek. 19 9 A megjelent rendelkezések végrehajtását a tanyai iskoláknál is elkezdték. A tantestület tagjai a havonta egyszer rendezett tantestületi ülésen értesültek a megjelent rendeletekről, ahol az igazgató felvázolta és meghatározta az elvégzendő feladatokat. Az 1946. évi augusztus 28-i tanévnyitó ülésen, Miski István igazgató utódja Kovács Béla javasolta a tankönyvek és a füzetek egyöntetű bevezetését. Felhívta a figyelmet az új tanterv szerinti tananyagbeosztásra, valamint az órarend elkészítésére. Hangoztatta, hogy „az iskola legyen a tanyavilág oázisa és minden tekintetben példája a gyermeknek, szülőknek egyaránt." Az 1946. évi szeptember 18-i tantestületi ülésen az egytanerős iskola osztályainak munkarendjét és tananyagát tárgyalták. Az 5—6. osztály, valamint a 7—8. osztály párhuzamosan végezte a munkát. Az 5. osztályig az általános iskolai Tanterv szerint, a 6. osztálytól felfelé pedig a népiskolai anyag elvégzése volt előírva. Az igazgató a tankönyvhasználattal kapcsolatban bejelentette, hogy a 7—8. osztály továbbra is a régi tankönyveket, az 5—6. osztály pedig a belterületen bevezetett 5. osztályos általános iskolai tankönyvet használja. A tanárok amúgy is nehéz munkáját az új Tanterv bevezetése még jobban megnehezítette, annál is inkább, mert a felsőbb osztályok tanulóinak a kezében nem volt olyan tankönyv, amire támaszkodni lehetett volna. Az új tankönyvek nagy része 1947 szeptemberére jelent meg, amikből kezdetben a tanyai iskolákhoz alig jutott. Magas áruk miatt megvásárlásuk nagy terhet jelentett a szülőknek. A minisztérium segített a tankönyvhiány okozta problémákon, a szegények között ingyen osztott szét tankönyveket. 1948 februárjára a tanulók 90%-a kapott tankönyvet. 20 0 A tanyai pedagógusok a felszabadulás után Már 1945-ben is látható volt, hogy a régi iskolai rendszer nemcsak tartalmában, szervezetében, hanem tárgyi és személyi feltételeiben is elavult és hiányos. Az elhanyagolt tanyavilágban ez a probléma is hatványozottan jelentkezett. A kis létszámú külterületi iskolák tantestüteleinek rossz tárgyi és anyagi körülmények között kellett ellátni az új helyzetből adódóan könnyűnek nem nevezhető oktató-nevelő munka követelményeit. A minisztérium már 1945-ben a 24 622. sz. rendeletével gondoskodott anyagi helyzetük javításáról. A rendelet értelmében a tankerületi főigazgató 1945. augusztus 9-én kimutatást kért a tanfelügyelőtől, mivel az állami és a nem állami tanítók részére tanyai pótlékot kívántak rendszeresíteni. A kimutatásból látható, hogy a tanítói állásoknak kb. a fele volt betöltve, az is elsősorban olyan tanítókkal, akik már régebb óta tanyán tanítottak. Volt köztük olyan, aki már 10—15 éve ott dolgozott. 20 1 Ezek a rossz körülmények ellenére sem hagyták cserben iskolájukat. 58
