Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A háború utáni állapotok
helyettesíteni a Papháti, Lelei-úti és a Mezőhegyesi-úti tanító állását, esetleg Makón tartózkodó IV—V. éves tanítónövendékekkel, ha nem tudnának kapni okleveles férfitanerőt, vagy olyan férfitanítót, kik Makón rekedtek. A szünetelő tanyai iskolák tanulóit nagyrészét a szülők elhelyezték Makó belterületén lakó nagyszülőknél (rokonoknál), hogy ott akadálytalanul járhassanak iskolába. A jelenlegi igen nehéz tanyai viszonyok miatt (beszerzés, közlekedés, biztonság) két magányosan lakó tanítónő helyzetét tarthatatlannak látom. Ideiglenes belterületi beosztásukat szükségesnek tartanám." 18 8 Az oktatás a tanyai iskoláknál sokkal lassabban és fokozatosabban indult meg, mint a város iskoláiban. November végére legtöbb iskolánál tudtak olyan körülményeket bizosítani, hogy elkezdődhetett a tanítás, ez különösen az ott élő, nehéz körülmények között dolgozó tanítók határt nem ismerő munkájának, valamint a szülők áldozatvállalásának volt köszönhető. A makói tanyai nép saját adakozásával biztosította az iskolák zavartalan működését. Az iskolai munka a nevelők minden erőfeszítése ellenére sem volt zavartalan. A tanítást az iskolában csak az emberfeletti nehézségek leküzdése árán lehetett elkezdeni. A háború után a tanyai iskolák a korábbiakhoz hasonlítva is rosszabb helyzetbe kerültek. Az iskolák épületei és felszerelései a harci események során súlyos károkat szenvedtek. Legnagyobb gondot a betört ablaküvegek, a tanítóhiány és a tüzelőanyag jelentett. Az ablaküvegek pótlása az anyaghiány miatt nehezen volt megoldható, több iskolában a tanító lakását használták oktatási célra. Tanítóhiány és nagyobb fokú épületkár miatt a hatrongyosi, a rákosi és a komlósi úti belső iskolába az 1944—45-ös tanévben nem tudták elkezdeni a tanítást. 18 9 A meginduló iskolában sem jártak maradéktalanul a tanköteles gyerekek. Legtöbb helyen anyagi okok is gátolták a rendszeres iskolába járást, mivel nem volt megfelelő téli ruházat vagy alkalmas lábbeli, amit súlyosbított az iskolák fűtetlensége. A nagyobb hideg beálltával kénytelenek voltak az iskolák hosszabb-rövidebb időre beszüntetni a tanítást. A tél végére azonban megoldódtak a problémák, a tanítás az említett három iskola kivételével, mindenhol folytatódott. Minden remény megvolt arra, hogy a meghoszszabbított tanév végéig a kényszerű iskolaszünet miatt bekövetkezett lemaradást jórészt pótolni tudják. Az évzáró vizsgákat minden tanyai iskolánál július első felében megtartották. Az iskolák helyreállítását a nyári szünet alatt sem hagyták abba. A polgármester 14 450/1945. sz. utasítására az iskolaépületeket megvizsgálták. 19 0 A városi mérnök felmérte az elvégzendő legszükségesebb javításokat. Jelentéséből megtudjuk, hogy az iskolák a harcok alatt súlyosan megrongálódtak. Általában a tetőkkel, a kerítésekkel volt a legtöbb probléma, több ablaküveg betört, de a máladozó vakolatok pótlására és az épületek külső és belső meszelésére is szükség volt. A polgármester a 17 024/1945. sz. alatt közölte a tanfelügyelőséggel, hogy a tanítás megkezdése előtt az iskólai gondnokság a dologi kiadások terhére végeztesse el a meszelést és a takarítást. Az üvegezés pótlása üveghiány miatt nem végezhető el. 19 1 A meszelést és takarítást a szülők segítségével 1945.október 25-ig elvégezték, a szükséges javításokat azonban anyagi fedezet hiánya miatt nem tudták megcsinálni. Az Igásugari iskolánál egyetlen ép ablakszem se volt, ezért kérték, hogy a DMKE épületének belső ablakaiból kiszedhető üvegtáblák kölcsönadásával oldják meg ideiglenesen a problémát. Tüzelőanyag hiánya miatt az 1945—46-os tanévben több iskola tanításánál korlátozásokat kellett bevezetni, sőt néhol be is kellett szüntetni. Több helyen a hét egykét napjára történő csökkentésével sikerült a tanulás folyamatosságát biztosítani. 55
