Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A demokratikus iskolarendszer alapjainak lerakása

Az iskoláknál igen különböző volt azoknak a napoknak a száma, amit kényszerszünettel töltöttek el: Leleli úti iskola Papháti iskola Igás ugari iskola tüzelőhiány tanítóhiány tanterem és tüzelőhiány 1946. I. 3—

III. 3. 5 hónap Igási iskola Hatrongyosi iskola Békési úti iskola Csókási iskola Sűrűtanyai iskola Bogárzói iskola Komlósi-külső iskola Komlósi-belső iskola Mezőhegyesi-úti iskola Rákosi iskola Rákostanyaszéli iskola Dáli iskola Járandószéli iskola 60 nap nem szünetelt tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány tüzelőhiány 21 nap 30 nap 21 nap 23 nap 36 nap 27 nap 46 nap 75 nap 78 nap 76 nap 5 hónap 96 nap

19

2 A népiskolák háborús kárainak helyreállítására a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolafenntartókat államsegélyben részesítette. Emellett azonban az is kívánatos volt, hogy a fenntartók is vállaljanak nagyobb összegű helyi hozzájárulást. A lakosok áldozatkészségét minden esetben igénybe kellett venni. Az volt a cél, hogy a háborús pusztítások nyomait minél előbb eltüntessék a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek határain belül.

19

3 A segítés és az összefogás eredményezte, hogy az 1946. év nyarán nagyobb javításokat eszközöltek a tanyai iskolák épületein.

19

4 A legnagyobb igyekezet és tenniakarás mellett is eltelt egy pár év, mikorra arról számolhattak be, hogy az ablakok üvegezésével elkészültek, megszüntették a tanítóhiányt, kijavították a háború okozta károkat. Az iskolák rossz állaga miatt azonban ez csak ideiglenes volt, mivel elegendőnek bizonyult egy nyári vihar ahhoz, hogy az épületeken újabb károk jelentkezzenek. Az élet konszolidálásával azonban egyre inkább létrejöttek azok a feltételek, amelyek mellett a főhangsúlyt a demokratikus iskolarendszer kialakítására helyezhették. Az ország felszabadítása után a Magyar Kommunista Párt már 1945 áprilisában javasolta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy „tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel a demokratikus szellemű magyar közoktatás alapjait lerakhatjuk." Ismét napirendre kerülhetett a pártnak a Tanácsköztársaság idején kidolgozott nagyszabású iskolafejlesztési programja. A minisztérium 1945 tavaszáig nem tett kezdeményező lépéseket a közoktatás demokratikus reformjainak a bevezetésére. A haladó szellemű nevelők és azok csoportjai központi irányítás nélkül maguk kezdeményeztek és tettek javaslatokat. A szegedi pedagógusok 1945 júniusában a nyolcosztályos általános, kötelező és ingyenes iskola megvalósítását javasolták. A Csanád megyei nevelők szintén a nyolcévfolyamú „alapiskola" létrehozását kezdeményezték. A demokratikus iskolarendszer alapjainak lerakása 56