Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A tanyakérdés
Az országos megmozdulások vidéki visszhangja sem maradt el. A Marosvidék április 2-i számában Steinbacher József, Makó — bogárzói tanító, a kamarai ülésről közölt tudósítás hatására „Megszólal a tanya" című cikkében üdvözölte a Kecskeméten elhangzott kezdeményezéseket, ahol a makói tanyavilág problémáival is foglalkoztak. Ismertette a makói tanyai emberek között kialakult véleményeket a tanyai szakosztály alakuló ülésén elhangzottakról. Azt egy bogárzói idős tanyai ember szavaival mondatta el, aki így nyilatkozott: „Szép, szép minden szép, de az igazság az, hogy ez csak ígéret marad." Majd elmondta: A tanyavilág népe szerény igényű, nem sokat kíván. Hihetetlen az, hogy az alig valamibe kerülő, szerény kívánságai ne lennének teljesíthetők. Ezeket a kívánságokat így sorolta fel: — Miért ne lehetne minden tanyai iskolában minden vasárnap és ünnepnap az esti órákban egy népművelési előadás. — Miért ne lehetne minden tanyai iskolánál egy mentőszekrény. Hiszen minden tanító, ha nem is az orvosi tudományhoz, a sebvérzés megállapításához, tisztításához és bekötéséhez valamit ért. — Miért ne lehetne minden tanyai iskolánál telefon. — Miért ne lehetne minden tanyakörzetben járlatkezelő. — Nem kívánunk minden tanyához kövezett utat, autójáratot, orvost, jegyzőt, postát, távirdát, de még végrehajtást sem, ha szerény kívánságaink teljesülnének, még annak is kevesebbszer kellene kijönnie. 15 9 Április 8-án a Marosvidék arról írt, hogy a tanyai gazda ki van zárva a kultúrából, s mivel nincs, aki felébressze benne a haladás iránti vágyat, nem is keresi a haladás útjait. A helytelen felfogás átalakításának fontosságát hangoztatva kijelenti, hogy a gyerekek kötelező elemi iskolái mellett szükség lenne a felnőttek iskolájára is. 16 0 A DTMgK, érezve a tanyavilág megismerésének szükségességét, hozzálátott a tanyavilág életének feltárásához. Kívánatosnak tartotta a minél részletesebb adatok beszerzését, hogy ezek alapján a szükségesnek mutatkozó javaslatokat és intézkedéseket megtegye. Igyekezett megismerni a tanyavilág helyzetét, adatokat gyűjtött az út, vasút, posta, távirda, telefon stb. viszonyokra vonatkozóan. Igyekezett a feltárt problémákat részint kormányzati, részint közigazgatási, részint társadalmi úton megoldásra juttatni, a bajokon segíteni. 16 1 1927. június 1-én megjelent a 33 307. III. BM. sz., a magyar tanyavilág közigazgatásának megjavítására vonatkozó rendelet. Országos viszonylatban intézkedett a tanyavilág közigazgatásának korszerűsítéséről, ezen belül a tanyaközpontok kialakításáról, a posta, telefonhálózat kiépítéséről, a tanyai biztonságról, egészségügyi ellátásról, tanyai építkezésekről, tűzoltóságról, valamint a kulturális munkáról. 16 2 A miniszteri rendelet alapján Makón is megindult a munka. A közigazgatási bizottság egy héttagú bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy járja be a makói tanyavilágot, hallgassa meg a tanyaiak sérelmeit, vizsgálja meg panaszaikat és ezek alapján tegyen előterjesztést a tanyakérdés megoldására. A bizottság 1927. augusztus 23-án kezdte el körútját. Az első állomás a lelei útmenti iskola volt. A helyszín tanulmányozása és az érdekeltek meghallgatása után a bizottság úgy találta, hogy a környék lakói teljesen be vannak kapcsolva a városi életbe, így elsősorban az utak építését és karbantartását tarotta szükségesnek. Fontosnak vélte az iskola telefonnal történő ellátását, valamint szülésznői állás szervezését. Az Igási iskola rozoga, düledező épületével a világ szembetűnő pontja volt. Távol esett a várostól. A tanyavilágnak ez a része nagy hasznát látná a gazdasági és kulturális intézményeknek. Alkalmasnak találták tanyai központ megvalósítására, ami azt jelentette, hogy az igási iskolai rész ez esetben telefont, piacot, közigazgatási kirendeltséget, gazdasági kört, esetleg kultúrházat és temetőt kapna. 47
