Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A tanyakérdés
A bizottság javaslata Bogárzónái is az volt, hogy a vármegye tegye tanyaközponttá. Két külön kérdést is felterjesztettek. Egyik a Feketeér megnyitása a talajvíz levezetésére, a másik Bogárzónak az Igási útra való bekapcsolása. A Békési úti iskolánál telefon vezetésére tettek javaslatot, valamint ígéretet tettek arra, hogy támogatják abban a törekvésében, hogy tanyaközponttá fejlesztése megvalósuljon. A Sztaholyák-féle iskolánál szintén szemlét tartott a bizottság. Örömmel értesültek a gazdák köralakítási akciójáról. A jelenlegi iskolát akarták erre a célra megvenni, egy hold földet ajánlva azért, hogy azon egy új iskolát építsenek. A bizottság telefon bevezetését, orvosi, szülésznői állás szervezését, járlatírás és csendőrségi pihenőhely létesítését látta szükségesnek. A tanyavilág fejlettebb része volt Rákos, amely már akkor is központja volt a tanyasi életnek. A bizottság leszögezte, hogy mindenekelőtt Rákosra fogja javasolni a tanyai központ kialakítását. Telefont, piacot, közigazgatási kirendeltséget, orvost, temetőt, csendőri pihenőt és ipartelepet kap, így ez a terület szinte községi jelleget vesz fel. Látogatásuk utolsó állomáshelye Dál volt. Két kívánság hangzott el, aminek a teljesítését jogosnak is tartották. Az egyik egy új iskola építése, a másik a dáli kör megszervezése. A tanyalátogató körút után értekezletet hívtak össze a vármegyeházán Purgly Emil főispán elnökletével. Összegezték a szerzett tapasztalatokat és megalakították a tanyai bizottságot. 16 3 A látottakat Gorcsa Péter városi főjegyző jelentésben összegezte és válaszolt arra a kérdésre, hogy a belügyminiszteri körrendelet keretein belül hogyan lehetne megoldani a tanya-problémát. Egyik legfontosabb kérdésnek az utak kiépítését és karbantartását tartotta. A közigazgatás megjavítása érdekében szervezeti változásokat tartott szükségesnek. A város külső határát négy tanyai közigazgatási területre kell osztani. Egy-egy terület középpontjába tanyai községházát kell építeni, ezek képeznék a tanyai központokat, itt futnának össze a területek közigazgatási, kulturális, egészségügyi, gazdasági, köz- és tűzbiztonsági ügyeivel kapcsolatos intéznivalók. A mostani mezőőrök helyett két-két tanyai kapitányi állást kellene szervezni, akik postai küldeményeket kézbesítenének, összeírnának, adót szednének stb. A tanyai községházak egymással és a várossal telefonon volnának összekötve. Minden tanyaközpontba egy-egy szülésznői állást, a fejlettebb kerületekben orvosi állást is kell szervezni. Igen fontos és nagy szerep vár a tanítóságra, a tanyai lakosság kulturális, társadalmi, gazdasági és erkölcsi nevelése tekintetében. A tanítókat az illetményre vonatkozóan külön elbánásban kellene részesíteni. Befejezésül azt is leírta, javaslata az, hogy az előzők megvalósításához szükséges kiadásokat nem egy évi, hanem több esztendei költségvetésben kell megtervezni és a változtatásokat fokozatosan kell megvalósítani. 16 4 A felmérések, a javaslatok elkészültek, a kivitelezés azonban akadozott, sőt 1929-ben a gazdasági válság kezdetével minden kezdeményezést megszüntettek. A város képviselőtestülete 1929. február 11-én tartott közgyűlésén még foglalkozott a rákosi és igási központokban létesítendő távbeszélő állomás kérdésével, de folytatása jó ideig nem következett 16 5 Az 1920-as években országos felszínre került tanyakérdés makói viszonylatában történő megoldása a gazdasági válság miatt eltolódott, sőt a többszöri felmérések alapján készült tervezetek a gazdasági válság éveiben lekerültek a napirendről. A makói tanyavilág mindenre kiterjedő részletes leírásával 1935-ben találkozunk újból. 16 6 Az 557. I. B. M. sz. rendelet alapján adatgyűjtést készítettek. 48
