Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - A tanyakérdés
kultúrprogramja is hasonló volt. Pozitívumának inkább az tekinthető, hogy amiért a javaslatban leírtakra a kormány szerint szükség volt, a világtól oly távol élő tanyai tanítóknál még nem igen kristályosodott ki. Rögződtek a sokat hangoztatott feladatok, de a cél még nem volt világos. A korszerű ideológia még nem itatta át teljesen a tanítók lelkét. A tanyakérdés A trianoni békeszerződés nemcsak Magyarország helyzetének gyökeres átalakulását eredményezte, hanem megváltoztatta a mezőgazdaság fejlődési feltételeit is, megbontva a gazdasági egységet, átalakítva a mezőgazdaság szerkezetét. A gazdasági élet helyreállítása elképzelhetetlen volt tudatos gazdaságpolitika jegyében fogant állami intézkedések nélkül. Erre azonban csak Bethlen miniszteri kinevezésétől kibontakozó politikai konszolidáció keretei között kerülhetett sor. A mezőgazdasági termelés alacsony színvonala a gazdaság egyéb területeinek helyzetét is meghatározta, sőt szorosan összefüggött az emberek életviszonyával. A gazdasági életben bekövetkező változás elképzelhetetlen volt a korszerű termelés alkalmazása nélkül, ehhez viszont képzettebb emberekre volt szükség. A 20-as évek derekával a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara (továbbiakban DTMgK) kezdeményezésével különböző mezőgazdasági tanfolyamok szerveződtek. A Kamarán belül különböző szakosztályok alakultak, amelyek a termelői érdekek biztosítására hathatós organizálást végeztek és hivatva voltak speciális területükön a termelés fejlesztésére. A DTMgK keretében 1927 márciusában alakították meg a tanyai szakosztályt. A szakosztály március 24-én Kecskeméten tartotta alakuló ülését. Strank kamarai alelnök megnyitója után egyhangúlag megválasztották elnökül dr. Steinechker Ferenc közgazdasági egyetemi tanárt, alelnökül Nagy Pál Ferenc halasi kisgazdát, jegyzőül Czékus Ferenc tanyai tanítót. Az elnöki előterjesztésben dr. Steinechker a tanyakérdés nagy fontosságát kiemelve, a kor ideológiájának megfelelően hangoztatta — a magyar tanya a színmagyar népet jelenti, amely a maga függetlenségében él a tanyán. Ezt a népet teljesen elhanyagolták a háborúig, tudomást sem vettek róla. Tisztában kell lennie azzal, hogy az élet mindig nehezebb lesz, a harcban pedig az az ország győz, amely népének az anyagi és erkölcsi függetlenséget meg tudja adni. Az ülésen többen hozzászóltak, valamennyien a tanyavilág hátrányos helyzetét ecsetelték. Különösen érdekes volt Gregus Márton kisgazda, a hódmezővásárhelyi Gazda Egyesület elnöke által előterjesztett tervezet, amelyben javasolta, hogy a tanyai tanítóknak állapítsanak meg működési pótlékot, tegyék lehetővé az iskolán kívüli népművelést, oktassák a tanyai asszonyokat betegápolásra és csecsemővédelemre. Megállapította, hogy az olvasókörök, amelyek a tanyán a kultúrát terjesztik, mostoha elbánásban részesülnek. A kiadások fedezésére mulatságokat rendeznek, ezeket azonban annyi és oly sokféle adóval terhelik, hogy alig lehet eredményt elérni. 15 7 Ezzel országos viszonylatban is elindult az úgynevezett tanyakérdéssel való hathatós foglalkozás. Igaz, már korábban is foglalkoztak ilyen kérdésekkel — az 1909. évi palicsi gazdagyűlés, majd az 1921. évi tanyakongresszus — de hathatós vizsgálata csak az ezt követő időszakra esett. Egyik országos megmozdulás a másikat követte. 1927 októberében Szentesen, 1933 márciusában Szegeden, majd 1936-ban Kiskundorozsmán tartottak tanyakongresszust. 1927 májusában Budapesten országos közigazgatási értekezletet rendeztek. 15 8 46
