Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Javaslatok az iskolai oktatásügy és a szociális, kulturális helyzet javítására
Nyilvánvaló, hogy az ellenforradalom vezetése ilyen jellegű iskolapolitikát már elvből sem valósíthatott meg, azonban az ilyen javaslatok legalább aktívabb iskolapolitikára serkentették. A népoktatás korszerűsítésére, a tanyai nép kultúrszükséglete kielégítésének javítására vonatkozó javaslatok más fórumok ösztönzésére is hangzottak el. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület 1927. február 13-án tartott országos nagygyűlése — az alföldi magyarság elmaradt kulturális helyzetének felszámolása, javítása érdekében — a tanfelügyelőségek közvetítésével, felhívással fordult a külterületi állami elemi iskolák igazgatóihoz, hogy az előre megadott és felsorolt szociális kulturális vonatkozású kérdésekre, a helyi állapotokra vonatkozóan adjanak pontos tájékoztatást. A Csanád megyei Tanfelügyelőség felhívására Székely Károly, a makói rákosi tanyakörzet iskoláinak igazgatója 1927. május 30-án a következő jelentést írta: a) A népinternátus megvalósítása az itteni viszonyok mellett felesleges, mert 3 km-es sugarú körben, sőt közelebb is mindenütt van iskola. Annál szükségesebb lenne minden iskolánál a napközi otthon létesítése. Szükségesnek tartom ennek megvalósítását már csak azért is, mert a tanyai gyermek reggel 8 órától délután 4 óráig egyfolytában az iskolában tölti az idejét. Itt fogyasztja el hideg ételekből álló reggelijét s ebédjét, is. Ilyen körülmények mellett — dacára az óraközi szellőztetésnek — egészséges levegőről szó sem lehet, ami végeredményben a tanulók és a tanító egészségi állapotára és a tanítás eredményére is károsan hat. b) Tanítói munkánk — a nemzeti nevetés eredményének biztosítása szempontjából — csak úgy lehetne teljes, ha a mindennapi tankötelesek korhatárát 12 évről 14 évre emelnék fel. Az iskolán kívüli népoktatásban a nemzeti öntudat érvényre jutását egy alaposan átgondolt, jó! kidolgozott történelmi sorozat előadásával, népies nyelvezettel megírt olcsó könyvek tisztán e cél érdekében szerkesztett olcsó újság terjesztésével vélem megoldhatónak. Mivel a falusi és tanyai nép nagyon szeret újságot olvasni, újság formájában kellene a nép közé vinni a szükséges ismereteket. Bátran merem állítani, hogy ezzel nagyobb eredményt lehetne elérni, mint bármely más móddal. c) Népszínház (kultúrház) létesítését a tanyaközpontokon, népes tanyakörzetekben szükségesnek látom. Ebben elhelyezést nyerhetne előadóterem (istentiszteletek tartására is), olvasószoba, nép- és leventekönyvtár, rádió, vetítőgép. Itt nyerhetne elhelyezést a leventeotthon. Műkedvelő előadások rendezését — a tanyai viszonyok mellett — nem tartom célravezetőnek, mert a nappali betanulás megvalósíthatatlan, az pedig aggályos, hogy fiatal lányok és legények, szülői felügyelet nélkül, késő este járjanak több km-es úton róbára és vissza. Összejövetelek alkalmával a magyar népdal felkarolása szükséges lenne, mivel a tanyai nép e vidéken, e tekintetben teljesen elmaradt, s nem szokott otthonában sem dalolni. A népés leventekönyvtár beszerzését csakis törvényhozás útján megteremtett alapból lehetne megvalósítani. Kultúrház létesítését is csak úgy tartom megvalósíthatónak, ha erre törvényhozás útján megfelelő alapot létesítenek. ü) A tanyai lakosság népművelésének felkarolása ma nemzeti érdek. A tanyai nép eddigi elhanyagoltságából folyó különleges tanyai viszonyainál fogva, különleges elbánásban kell hogy részesüljön. A tanyai nép kultúrszükségleteinek kielégítésére nagy áldozatot kell biztosítani a törvényhozás útján annál is inkább, mert befizetett adójához képest, a városi emberekhez viszonyítva, aránylag semmi előnyben nem részesült. A tanyai népművelés kérdése kizárólag a tanyai tanítók útján oldható csak meg, miért is csak felkarolása, megbecsülése, védelme szoros összefüggésben van e kérdéssel. Amíg a tanyai tanító csak átmeneti állomásnak tartja helyét, addig eredményes munkáról szó sem lehet. Mindazok alapján — véleményem szerint — a tanyai lakosság népmüvelését a tanyai tanítók ügyének rendezésével egyidejűleg törvényhozás útján kellene biztosítani. e) Népegészségügyi propaganda keretében az anya- és csecsemővédelemnek s a népbetegségek elleni küzdelemnek mindezek szervei. Ilyenek egyrészt szükségtelen voltuknál, másrészt a tanyai viszonyok miatt megvalósíthatatlanok. Az iskolai egészségügyi kérdések azonban a hatósági orvosok gyakoribb kiküldetése útján könnyen megvalósíthatók, Dispensariok felállítása szükségtelen. f) Az iskolázás rendjét egyedül a szeptemberi s a júniusi nagy gazdasági munkaerő zavarja, amidőn a gyermekmunka nagymérvű igénybevétele miatt lehetetlen a beiskolázás. Éppen ezért célravezetőbb a 8 hónapos tanyai iskolai év bevezetése, amire a beiskolázási törvény módot is nyújt. 15 6 A leírtakhoz túl sok hozzáfűznivalónk nincsen. Újat, korszerűbbet és jobbat akartak, illetve javasoltak, mint amilyen eddig volt. Érezték, látták a megvalósítás útját. Igaz, ez nem volt túlságosan nehéz, mivel a kormány oly sokat hagoztatott 45
