Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

FORMA ÉS FUNKCIÓ - Tüzelőberendezés

A szobák hagyományos fűtése kemencékkel történt. /82., 84. számú kép/ A karós kemencét a 19. század végéig készítették. Alapját megrakták vályogból, a közepébe hordott földet megdöngölték és léccel simára verték. Ezt vertfenéknek vagy agyagfenéknek hivták. Ezen kirajzolták a kemence nagyságát és karókat vertek bele, amelyeket két helyen vesszővel fogtak öszsze. Az igy elkészült faváz a csirkeboritóra hasonlitott. Ezt a vázat finomra gyúrt csömpölyeges sárral kisaralták, szikkadás után betapasztották. Az égetés egy napot és egy éjjelt vett igénybe a kemence közepére rakott lassú tüz mellett. A nagy tűz gyorsan hajtja ki a gőzt, ezért könnyen deformálódhat, sőt meg is repedhet a kemence. Ha ráköpnek a kemencére és sértyog, kész a kiégetés. A karós kemencéket felváltották a cserépből készültek, ezt 2oo-3oo darab összetört cserépből rakták. A mohás cseréphez nem köt jól a sár, ezért használt cserepet csak szükségből használtak. Amig cserépgyártás Makón is folyt, három-négy talicska kiselejtezett cserepet használtak fel a készítéshez. A cserép rakása a tégla kötéshez hasonlóan történt. Készitője benne állt a közepébe, mint a fecske a fészkében. Az adogató által nyújtott cseréppel sarat vett fel és igy rakta a falát. Ahogy haladt felfelé, a belsejét folyamatosan kitapasztotta. Kivül begyújtás után is lehetett tapasztani. A kemence párkányát cifrafával húzták körül. A cserép kemence feneke már tégla. Van aki két sort is rak, egy alap és egy melegitő sort. Legjobb hozzá a félvasas tégla. A cementlap és a vastégla riem jó, mert éget. A kemence száját kilenc darab nagyméretű téglából rakják. A kemence ajtót bádogos, az előtétet pedig a háziak készitik. Az előte vesszőt -- amelyet kosárfonótól szereztek be -- az istálló falába vert szegekre akasztották és úgy tapasztották be. Egyszerre több előte is készült. A makói téglavetők kemencéhez külön kiflitéglát, kemencetéglát is hoztak forgalomba. Ezzel gyorsan lehetett dolgozni, de nem volt tartós. Mig a karós kemencének a teteje is favázas volt, addig a cserepesé laposvassal és cseréppel volt fedve. A jól kiégetett és kezelt kemence húsz-harminc évig is eltartott. Ha valahol 86