Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

FORMA ÉS FUNKCIÓ - A ház élete

megrepedt, leverték a tapaszt és sárba itatott csalános zsákkal foldozták meg. Alakját tekintve Makón a boglyakemence terjedt el, de gazda házaknál szögletes, úgynevezett sifonkemencét is készítettek. Ezt nagyméretű téglából falazták. Nem volt tartós, nagyobb tüz hamar megrepesztette. Az új kemencében először pitét vagy lepényt sütöttek, mert ha ez szépen megsült, akkor valóban jó a kemence. A berakott tűzhelynek két fajtája van: a csikófejes és az asztalsparhet. A csikófejes a régibb, mely nevét onnan kapta, hogy a sütő rész fel van magasitva, alatta üreget képeztek ki, itt fát, csutkát tartottak, sokan a kotlót is oda ültették. A csikófejen apróbb tárgyakat -- sós kupát, mozsarat, gyufát stb. -- tartottak. Az asztaltüzhely a húszas években terjedt el. Mig a csikófejesnél a láng a sütő felett, addig az asztal alakúnál a sütő alatt ment el. Készítéséhez l5o tégla vagy vályog kell. Az alsó sort beljebb rakták, hogy a lábnak több hely maradjon. A rakott tűzhelyet is kemence csinálók készitették, ugyanis szakértelmet igényelt a sütő jó elkészítése. Az oldalát tapasztották, esetleg malterozták, illetve meszelték vagy olajfestékkel mázolták. A platnit és csöveket időnként vasporozták. A katlant leginkább sarokba épitették. Előbb a pörnyetartó üreget készitették el, majd a három téglára ráhelyezett üstöt falazták körül. A kéménybe kályhacső nélkül csatlakoztak. Újabb változata a csigakatlan, itt az üstöt a tüz körüljárja. Ez a tipus nem terjedt el. A katlan tetejére körmökkel ellátott ráf beépítésével karcsúbb katlan falazható. A HÁZ ÉLETE Az épület állandóan változik, alakul, amelyet két tendencia — a hagyományőrzés és újitás -- pillanatnyi helyzete határoz meg városi és családi szinten egyaránt. A fejlődést a kor követelménye, családon belül pedig főleg a nemzedék-váltás viszi előre. Ez a változás lehet öntörvényű is, de manapság inkább felülről vagy kivülről jövő ráhatás. 87