Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

FORMA ÉS FUNKCIÓ - A ház élete

megrepedt, leverték a tapaszt és sárba itatott csalános zsák­kal foldozták meg. Alakját tekintve Makón a boglyakemence terjedt el, de gaz­da házaknál szögletes, úgynevezett sifonkemencét is készítet­tek. Ezt nagyméretű téglából falazták. Nem volt tartós, nagyobb tüz hamar megrepesztette. Az új kemencében először pitét vagy lepényt sütöttek, mert ha ez szépen megsült, akkor valóban jó a kemence. A berakott tűzhelynek két fajtája van: a csikófejes és az asztalsparhet. A csikófejes a régibb, mely nevét onnan kapta, hogy a sütő rész fel van magasitva, alatta üreget képeztek ki, itt fát, csutkát tartottak, sokan a kotlót is oda ültették. A csikófejen apróbb tárgyakat -- sós kupát, mozsarat, gyufát stb. -- tartottak. Az asztaltüzhely a húszas években terjedt el. Mig a csikófejesnél a láng a sütő felett, addig az asztal alakúnál a sütő alatt ment el. Készítéséhez l5o tégla vagy vá­lyog kell. Az alsó sort beljebb rakták, hogy a lábnak több hely maradjon. A rakott tűzhelyet is kemence csinálók készitették, ugyanis szakértelmet igényelt a sütő jó elkészítése. Az oldalát tapasztották, esetleg malterozták, illetve meszelték vagy olaj­festékkel mázolták. A platnit és csöveket időnként vasporozták. A katlant leginkább sarokba épitették. Előbb a pörnyetartó üreget készitették el, majd a három téglára ráhelyezett üstöt falazták körül. A kéménybe kályhacső nélkül csatlakoztak. Újabb változata a csigakatlan, itt az üstöt a tüz körüljárja. Ez a tipus nem terjedt el. A katlan tetejére körmökkel ellátott ráf beépítésével karcsúbb katlan falazható. A HÁZ ÉLETE ­Az épület állandóan változik, alakul, amelyet két tenden­cia — a hagyományőrzés és újitás -- pillanatnyi helyzete hatá­roz meg városi és családi szinten egyaránt. A fejlődést a kor követelménye, családon belül pedig főleg a nemzedék-váltás vi­szi előre. Ez a változás lehet öntörvényű is, de manapság inkább felülről vagy kivülről jövő ráhatás. 87

Next

/
Thumbnails
Contents