Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

FORMA ÉS FUNKCIÓ - Tüzelőberendezés

A 19. század folyamán megjelenik a második konyha is, főleg azokban a házakban, ahol két család él együtt. A tisztakonyha fogalma a polgári fejlődés eredménye. A gazdaházaknál olykor található egy külön épitett kisház, amely egy vagy két osztató. Ha a lakóház a nagykaputól jobbra esik, a kisház balra. A kisház történetileg egy régibb korszak népi épitkezésének maradványa, amely a tüzelőberendezés archaikus voltában is kifejezésre jut. A Kálvin u. 15. számú, a 19. század második feléből való rangos gazdaházhoz tartozik egy szabadkéményes szoba-konyhás kisház. A pince épitését a magas talajviz nem igen teszi lehetővé, a felmért házak 2o%-ánál fordul elő. TÜZELŐBERENDEZÉS A füst elvezetése korábban a szabadkéménnyel történt. Ennek kürtőjét előbb vastagon tapasztott sövényből, nádból, deszkából készitették, majd vályogból falazták. Szabadtüzhely'es épületekre az l89o-es évekig adtak ki épitési engedélyt. A 2o. század első évtizedeiben a hatóság igen SZÍVÓS harcot folytatott a tűzveszélyesnek minősitett szabadkémények ellen. 1931ben rendelték el a fakémények lebontását. Ekkor Makón 119 putri és 21 fa kéményt tartottak nyilván. A tégla kémények a 19. század elején kezdtek szórványosan megjelenni. Ezt a vagyonleltárak mindig feltüntetik. Például "Vagyon egy jó ház, a pitar kükéményre". A szabadkémények nem egycsapásra szűnnek meg. Átmeneti tipust képez a kaminos kémény. Ez abból állt, hogy lepallatolták a konyhát és a kemence szája elé falat húztak, melyet ajtóval láttak el. A füst az elfalazott üregen keresztül távozott a kémény kürtőjébe. Ezzel a módositással a hideg konyhából meleg konyha lett. A szabadkémény megszüntetésével a füst elvezetésemellett a konyha tüzelő berendezése is megváltozott. A régi szabadtüzhelyet és patkát elbontották, és áttértek a berakott tűzhelyre, amelynek vas platnija, rostélya, gyári ajtaja és bádog sütője volt. 85