Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

FORMA ÉS FUNKCIÓ - Alaprajzi elrendezés

meggyet, eperfát, akácot/. Az udvar eredetileg nincs kikövezve. Előbb a téglajárdák jelennek meg, majd a módosabbak az egész udvart kikövezik. /69., 7o. számú kép/ Mondanivalónkat Erdei Ferenc szavaival összegezhetjük: "A ház és az egész telek beosztását a termelés és a munka szab„ 48 ta meg . ALAPRAJZI ELRENDEZÉS A ház alaprajzi elrendezése változik koronként és társadalmi rétegenként. Régészeti feltárások hiányában nem ismerjük a 18. század előtti időszak népi építkezését, igy az alaprajzi elrendezést sem. Feltehető, hogy az üjjátelepüléskor csak ideiglenes viskókat építettek, ezek egy vagy két osztatúak lehettek. Az újjátelepülés után 8 évtizeddel hatalmas tüz pusztitott a városban. Az elhamvadt ingó és ingatlan vagyonról részletes összeírás készült, ennek alapján statisztikusán összesíthető a dataink is vannak a házak belső tagolódásáról. 18. táblázat A házak társadalmi rétegek szerinti nagysága az 1781. évi tűzvész idején /százalékban/ Jobbágy Házas zsellér 2 osztatú 18 3 osztatú 52 53 4 osztatú 33 29 5 osztatú 9 6 osztatú 6 loo loo A tűzvész a református városrész központjában pusztitott, maga a templom is leégett. Itt mindenképpen az akkori városi átlagnál minőségileg jobb lakóházak lehettek. Mind a telkes jobbágyok, mind a házas zsellérek több. mint fele 3 osztatú házban lakik. A szoba-konyha-kamrás lakás a kor szintjén kellőképpen 83