Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - Tetőszerkezet

A gaztetejü házak tetőszerkezete is szelemenes. Akkoriban még nem fürészelt, hanem hasitott vagy gömbfákat használtak. A közfalak fölött a mestergerendába függőleges oszlopokat állitottak, erre jött a szelemen. Az oszlopokat kétoldalt merevitőpántokkal megerősitették. A gaztetős házak horogfáira fél öl távolságnyira karvastagságú gömb vagy hasitott gazléceket erősitettek. Makón az ollószáras nyeregtető a lagáltalánosabb, becslés szerint a hagyományos parasztházak mintegy 95%-a ilyen tetőszerkezetű. /15., 16. számú kép/ A faanyag leszabása, lekötés

e zsinórpadon történt. A tetőszerkezet épitése az ollófák összeállitásával kezdődik. Az ollófákat négy méterenként állitják, az épület két végénél elmaradhatatlan. Az ollószárakra kerül a szelemen, a hosszanti falakra a sárgerenda. Egy méterenként az előző fákra helyezik a szarufát. Olykor a szarufák alá merevitőnek szélkötést is alkalmaznak. A nagyeresz készitése a talpgerenda lefektetésével kezdődik. Erre jönnek a függőleges ereszoszlopok, amelyeken az ereszkoszorú fut végig. Az e reszs za ru f ál< felrakása után következik a lécezés majd a cserepezés. Az ereszoszlopok és a koszorúk sarkaiba gazdag diszitésü ciráda került. Az ereszoszlopok sarkait levették, fózolták. A szarufák végeit is diszesen kanyaritották. A tető beszegése a ház végénél verébdeszkákkal és prémdeszkákkal, a hosszoldalon hemplattal, a szarufák végén csipkés kivitekü oromdeszkával történt. Ha a tűzfal nem téglából készült, a házvégeket bedeszkázták. Az ollótalphoz egy colos vastagságú vizvezető deszkát szegeltek. A napsugaras házvég előbb egy alapdeszkázást kapott, erre jött a napsugaras deszkaboritás. 60