Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - Tetőszerkezet

A makói népi építészetben a nádfödém a 2o. század húszas éveiig általános volt. A folyosó, a kiskonyha és az előszoba lepallatolásánál a sárléces pallat terjedt el. A kisnemesi és polgári házaknál — olykor a gazdaházak utcai szobájánál -gerendafödémét is alkalmaztak. 14. táblázat A födém eredeti és jelenlegi anyagának megoszlása a vizsgált házaknál /százalékban/ A födém anyaga Eredeti Jelenlegi Nád 71,2 66,7 Beton 16,7 21,2 Egyéb lo , 6 12,1 Nincs válasz 1,5 loo loo A régi házaknál födémmel egybeépitett tetőszerkez

et készült. Az 1888. évi szabályrendelet ezt tüzrendészeti okok miatt megszüntette. A padlástér jobb kihasználása és a rangosabb külső érdekében 7o-8o cm padlástéri felmagasitást, felhérungot alkalmaztak. Mivel a padlás terménytárolóu1 is szolgált, ezért is szükségesebb volt a magas padlástér. TETŐSZERKEZET Napjainkban még fellelhető legősibb tetőszerkezetet a padlás nélküli putrik képviselik. /42. számú kép/ Itt az egyetlen hosszgerenda egyszerre szelemen és mestergerenda, az erre helyezett garandák a kisgerendák és szarufák funkcióit töltik be. A reá boritott nádréteget lekötözték, előbb csömpölyeges, majd finomabb polyvás sárral letapasztották. Korunkra mindössze három putri maradt, de ezeket is cseréptetőre vették. Makón a szelemenes tetőszerkezetet alkalmazták. Legrégibb változata, amikor ágasfa tartotta a szelement. 59