Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)
ANYAG ÉS TECHNIKA - Födém
ötezör, idájig tizezör. Minden ezörnél vót ilyen fej belerakva. Ha szorultunk,fölraktuk tizenöt sor magasra is. A téglaverésnél először is használtunk ásót mög kapát. A sárcsináló kapa olyan vót, mint a szőlőkapa, kesköny. Ez könnyen mönt a sárba. Vót égy másik kapa is, aszt sárszödő kapának hivták, az mög széles vót, avval föl lehetött vönni nagy csomó sarat. Vót égy homokszáritó gereblye, ha nem vót száraz homokunk, avval kavartuk. A porhúzóval összehúztuk a homokot rakásra. Vót még asztal, járódészka, alá két bakk, hogy né törjön el a dészka. Vót még forma, vascsapó, mosóedény, amibe a formát mostuk, tajicska mög csérpák. Az asztal négy négyzetméternyi vót. A kemence munkát 1926-1944-ig csináltam, még be nem hivtak katonának. A kemence munka berakó, kihordó, tüzelő munkábul állt. Olyan melegbe is hordtuk ki, amikor épültek ezek a majorok mög az iskola, hogy a hajunk möggyullatt. Mi bőrrel fogtuk mög a téglát, a kezünket nem égette mög. Tuttuk a fogását. Möggyulladt a tajicska, mire kiértünk, mög möggyullatt a fuvarosok kocsijának a zápja. Montuk, hogy tüzes a tégla, de aszt montátok aggyunk, hát adunk. Ha ráköptek, sercögött. Tábori égetéskor ötven- százezret is össze lehet rakni, amennyi száraz tégla van. A külsejit be tapasztják, akkor cigányok tapasztották jó polyvás sárral, hogy né levegőzzön, amikor alágyu jtottak. Mikor a tüz fölvert a kemence tetejibe, mögapatt a tégla benne, akkor befődelték a tetejit, léfujtották. Égy hétig igy állt. Léhült, kibontották a lukakat, hogy levegőzzön és kész volt." A csömpölyegfa 1 Makón nem vált általánossá. Egyetlen ilyen falú lakóházról tudunk /Kigyó u. 24./, annak is nagy részét 1970-ben lebontották. A 18. században igen általános volt a nádfal, főleg kerítéseket készitettek belőle. Korunkra kizárólag nádtetejü házak tűzfalaként maradt fenn. FÖDÉM A mennyezet gerendázatának elhelyezése a faltömök feladata volt. A mestergerenda alá még falveréskor szemöldökgerendákat helyeztek. A kisgerendák helyét a nyers falba ásóval vágták. A kisgerendák alá újabban alátét deszkát tettek. Ezt követte a nádalás, amely abból állt, hogy a nádkévéket a kisgerendára merőlegesen -- vastagabb és vékonyabb végét felváltva — összeforditották. Erre fél sukk vastagon földet hánytak. 58