Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Városkép

- Sugarasan kifelé haladva a régi parasztközségek egysé­ges öve adja a másodosztályú városrészt. - A külváros proletár telepeinek lapályos, vizenyős része a harmadosztályú városterület. A felszabadulsá után új városrészek jönnek létre. 1949­ben elkészült a kórház mögötti Báno m és ettől keletre eső S o­ván y kiosztási terve. Szórvány beépités indul: Kisú.jhegyen /az Ószegedi út mentén/, Les iben és Ing óban. 1961-től létrejön Gerizde sen a KISZ-lakótelep. Uj utcákat nyitnak Szentlőrincen /Maros-, Balaton utca/ és a rendőrség mögötti Ér-parton. Az új­onnan kialakitott üzemekből megszületik a Rákosi útmenti ipa r­tele p, fokozatosan beépül a Vásártér is. Az 197o-ik évi árviz után a Magyar-, Üstökös-, Esze Tamás- és Alkotmány utcák foly­tatásában szintén új városrész születik: Kenderföl d. Ekkor kezd beépülni a Juhász Gyula tér. Tovább bővül Gerizdes és új utca­sorok jönnek létre Verebe sben. A Maros-parton üdülőtelep léte­sül. Nagy ütemben halad a főtér és környékének rekonstrukciója. /9. számú kép/ VÁROSKÉP Makó -- mezővárosi jellegénél fogva -- hatalmas területen fekszik. Ha térképére pillantunk, elválnak a törzsökös város­részek -- a maguk girbe-görbe utcáival, sikátoraival -- a 19. század elejétől kiosztott területi csoportok szabályos, mérnö­ki rendjétől Az 1821. évi árviz lehetőséget teremtett az első részle­ges városrendezési tervek végrehajtására. Az árviz után kapta meg jelenlegi formáját a mai Deák Ferenc-, Eötvös-, Szántó Ko­vács-, Baros- és Dobó utca. A kifli alakú utcákat kiegyenesí­tették, a telkeket arányosan kimérték. Fejérvári Ferenc mérnök évekkel a katasztrófa előtt, még 1815-ben elkészítette a Sóház /Kossuth/ utca és a Kapitányház /Széchenyi/ utcák közötti u. n. Középváros rendezési tervét. Közvetlenül az árviz után Kőszeghy László püspök Giba An­tal uradalmi földmérőt bizza meg a szentlőrinci városrész ren­dezésével. Az ő tervei nyomán kapja meg mai formáját a korábban 32

Next

/
Thumbnails
Contents