Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Városkép

kanyargós Szegedi-, Mikes Kelemen- és Szibrik Miklós utca. A A Szegedi utca felől megnyitásra javasolja a mai Bajcsy-Zsi­linszky utcát. A rendezési terv többi része /a Kigyó utca ki­egyenesitése, a Hold utcával párhuzamos új utca nyitás/ nem valósul meg. Szirbik Miklós erről a következőképpen tájékoztat: "Az ut­cák eléggé reguláztattak, kivált minek utánna...a Marosnak 1821­dik esztendei kirontása és ez által okozott sok házak ledőlése 25 alkalmatosságot szolgáltatott." A továbbiakban inkább a tüzszerencsétlenség elkerülése vé­gett figyelnek fel a város településeinek rendezetlenségeire. 1830-ban 264 épületről állapították meg, hogy elhelyezkedésük az elemi feltételeknek sem felelnek meg:"veszedelmesen vágynák összeépítve","a házak sürün egymáson állnak", "borzalmas sűrű­ség egy zugban", "lakóház a szomszéd veszedelmére", "hozzáfér­hetetlen helyen áll", "szük sikátorban vágynák", "a legvesze­delmesebb zugban levő zsidó házak", "az udvaron belül egy bor­2 6 zasztó zugban" stb. Makó a legyezőszerüen szertefutó sugárutak centrumában fekszik. Az 1857. évi iparkamarai összeirás szerint a város ha­tárában az állam hat utat tart fenn: a sze­gedit, az aradit, a battonyait, a tótkomlósit, az igás-oroshá­zit, a vásárhelyit; a város pedig négyet: az ószegedit, a ki­rályhegyesit, a mezőhegyesit és a leleit. Makónak sőt Csanád megyének 1851-ben "kövezett útja egy talpalattnyi sincs. Nincs köve vagy kavicsa, amellyel ezt meg­csináltathatná. A Marosnak itteni porondjai csak homokot, de az útravaló kavicsot nem szolgáltatnak, az útak csak közönsé­27 ges feketefölddel töltetnek." Az első kövesút -- a szegedi-aradi út -- 1852-ben készült. A főbb belterületi útvonalak karbantartása feltöltésből és leg­feljebb homokkal történő felszórásból állt. A gyalog közlekedés céljából a főbb utakon gyalogpallókat fektettek le. "Makón a gyalogjárda — irja visszaemlékezései­ben Kassai Vidor komikus szinész — egymás mellé illesztett tenyérnyi vastagságú, két szál fenyőfából volt, pallónak hiv­ták. Még ma is előttem látom a honvéd tisztet, aki embereivel 33

Next

/
Thumbnails
Contents