Kiss Imre: A munkásdalos kultúra fejlődése Makón 1921–1939. A Makói Múzeum Füzetei 29. (Makó, 1982)
A Petőfi Dalkör tevékenysége a 30-as években
elnök beszámolója után került sor a tisztikar kiegészítésére, amelyre a jelölő' bizottság megtette javaslatát. A javaslat elhangzása utáni rövid vita hangulata előre jelezte, hogy nem akármilyen választás fog lezajlani, mert a felszólalók egy része a reakciósnak ismert elnökjelölt ellen, mások pedig a szakszervezeti jelöltek ellen jelentettek be kifogást. A választást mégis megtartották és titkos szavazással a hiányzó tisztségekre a következő személyeket választották meg: elnök: dr. Kuhár Lajos, titkár: Huszár Sándor, jegyző: Siket István, gazda: Kiss Imre, I. póttag: Fejes János, II. póttag: Herbst Imre. Az újonnan megválasztott elnök székfoglaló beszédében komoly támogatást igért a dalkörnek, de erősen hangsúlyozta, hogy tartózkodjanak a politizálástól. Ilyen beszéd hallatán érthető volt, hogy több dalos felszólalásában kifogásolta az elnöki beszédben elhangzottakat. A vita eléggé elmérgesedett, különösen amikor én is felszólaltam és titlakoztam az elnök kijelentései ellen, amiért beleavatkozik a dalosok magánéletébe azzal, hogy meg akarja tiltani a politizálást. Egyben követeltem, hogy a választás eredményét vizsgálja felül a közgyűlés, mert megengedhetetlen szabálytalanságot követett el a szavazatszedő bizottság azzal, hogy szavazás közben megengedte egy nem hivatalos jelölő lista használatát is, ezért indítványoztam a választás megsemmisítését. Ezután nagyon éles vita kerekedett, sokan felszólaltak és úgyszólván mindenki mindenki ellen fordult. A nagy zűrzavarban aztán az egyik dalos azt javasolta, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel halasszák el a közgyűlést október 19-re. Az október 19-én újból megnyitott közgyűlésen az ügyvezető elnök kérte a tagságot, hogy folytassák tovább a hiányzó tisztségviselők választását. Intézkedésére kiosztották az új szavazólapokat és újból megkezdődött a vita, amely rövid idő alatt ismét úgy elmérgesedett, hogy az ügyvezető elnök kénytelen volt azt javasolni, hogy a legjobban vitatott kérdésben levélben kérjenek felvilágosítást a Munkás Dalos Szövetségtől. „Koczka és Kiss nem fogadják el a javaslatot. Kiss daltárs fölolvassa a központból érkezett leveleket, amelyekből világosan meg lehet érteni, hogy a dalkört csak akkor veszik fel a Munkás Dalos Szövetségbe, amikor a helyi szakszervezetekkel kötött megállapodás érvényessé válik. Ezután felolvassa a megállapodás szövegét, amelyet a dalkör részéről még senki nem írta alá. Bejelenti, hogy ő a dalkörben a szervezett munkásokat képviseli". Közben az ügyvezető elnök javaslatára a még hiányzó tisztségekre megtörtént a választás. Utána a dalkör gazdasági kérdéseit tárgyalták és ennek lezárásaként dr. Kuhár Lajos elnök anyagi támogatást igért a dalkörnek, amit a közgyűlés tudomásul vett. „Ezután Kiss daltárs szólal fel — irták a jegyzőkönyvben — részletesen kifejti álláspontját a szervezett munkásság nevében az egyezménnyel kapcsolatban. Rámutat arra, hogy a dalkör nem váltotta be az egyezményben vállalt igéretét, nem járnak a munkásotthonba és nem lépnek be a Munkás Dalos Szövetségbe. Ezennel minden összeköttetést megszűntnek nyilvánít a szervezett munkásság részéről és több társával tüntetőleg kivonul a közgyűlésről." A dalkörben a hangulat ezután sem javul. A gondok növekednek és ez többek között azt hozza magával, hogy a dalosnők gyakori hiányzása miatt a vegyeskar működését átmenetileg szüneteltetik. A szervezett munkások összvezetőségé a sikertelen dalköri közgyűlés után levélben kérte fel a dalkör vezetőségét, hogy az együttműködést továbbra is szorgalmazni kell. Erről a dalkör vezetősége az 1931. december 29-én tartott ülésén felvett jegyzőkönyve szerint az alábbiakat mondotta: „az összmunkásság makói vezetőitől icap31