Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom élete - VI. Válságos társadalom. A válság természete — Életberendezés — Ismeret, tudomány — Művészet — Vallási élet — Játék, sport — Ünnepek

sik tálban; mindenki abból fogyasztotta a saját kanalával és bicskájával; mosogatásra egyedül a főző és tálaló edény maradt. Az ősi parasztételek mind egyetlen kanállal vagy bicskával ehetők voltak. Az ünnepi étkezés több foglalatosságot kívánt, ez azonban az ünnepre való készülés szervezett munkájába tartozott bele. A társadalom átalakulása minden téren sokkal erősebb változást hívott életre, mint amekkorát a gazdasági ellátottság megengedne. A második és harmadik paraszt nemzedék ezt a felemás állapotot rögzíti: a formákat átveszi, és olyan szükséglet ellátására alkalmazza, amelyeket nem képesek kielégítően betölteni. Természetesen ez az eltolódás éppúgy további átalakulásnak a forrása, mint az értékelés és a társadalmi ellenőrzés módosulásai. A ház berendezése ma is tipikus, de nem a gazdasági fokozatokat követi, hanem a polgárosodás fokát, amelyhez a termeléstől való szabadulás is igazodik. A városiasodás első fokát ott szemlélhetjük, ahol az épület még a régi, de a felhasználása már újszerű. A régi pitvart és konyhát eggyé tágították, ezt előszobának hívják és akként is használják: innen nyílik kétfelé egy-egy szoba, az egyikben laknak együtt, de ha a gyermekek felserdültek a másikat azok használják. A konyhát a szobákon túl rendezik be. Zselléreknél jobbára megmaradt a régi berendezés, avval a különbséggel, hogy a pitvar és a konyha eggyé lett. A második fokozat már nagyon jellemző újításokat tüntet fel: akár a telek határa mentén, akár az utca vonalában épült a ház, kettős vagy hármas tagolású, aszerint hogy a gazda milyen vagyonú. Egy szobában laknak, itt van a kemence és a régi öröklött paraszt bútorok, sokhelyt padlózat sincsen, a felső egy vagy két szoba azonban már más szerepű. Ha csak egy van, az körülbelül a régi tisztaszoba szerepét tölti be, és újabb fajta bútorokkal rendezik be. A ház alakulását követi a kert is: van külön virágoskert a szobák közelében és veteményeskert a gazdasági részen. A bútorok átalakulása szolgáltat legjobb példát a forma és a szükséglet zavarára. A régi bútorzat sok darabja ma is megvan, azonban vagy egyáltalán nem használják, vagy nem úgy, mint ahogy régen használták; konyhába, kamrába fokozták le. Az átalakulásnak érdekes közbeeső állomása volt. Mint a parasztzene stílusában, Bartók szerint, az ősi önfejlődésű dallamok korszaka után idegen hatásokat mutató, de jellemzően kikristályosodott dallamok korszaka következett és csak azután állt meg teljesen vagy tért el másfajta utakra a parasztzene, aképpen a bútor is az ősi formák és megoldások elhagyása után egyideig feloldotta magában a városi hatásokat és kialakult egy újparaszt bútorstílus. Ezt a bútorfajtát már kizárólag iparosok készítették, azonban olyan iparosok, akik maguk is paraszt módon éltek. Jellemző darabjai ennek a stílusnak a sublód, kisebb-nagyobb asztalok, kétfelől karos kanapé és hajlottabb vonalú székek. Társadalmi szempontból azonban sem a parasztzene sem a bútor művészeti állomása nem megállás, hanem egy pillanat a nagyon is gyorsiramú átalakulásban. Ez az átalakulás ma a bútorok terén is a végső következményeket ígéri. A kispolgárság jellemző bútorai szolgálnak mintául a berendezésben és használatban egyaránt. Főbútorrá emelkedett az ágy, a szoba közepén egymás mellé teszik, és a házastársak külön-külön foglalják el. Az ágyak végénél elhelyezett heverő a kényelem kívánatát jelzi. Hasonlóképp a puha és kényelmes székek, amelyek már szintén megtalálhatók parasztszobákban is. A láda helyét két szekrény foglalja el, arról tanúskodván, hogy több és kényesebb ruhadarab van használatban. A jellemzett szobaberendezés a változás első vonalába esik, többnyire nagyobb és fiatalabb gazdáknál és hagymásoknál van így, ékes bizonyságául a polgári társadalmi szerep és szint igénylésének. Egyéb rétegek bútorzata szemléltetően mutatja az átmenet közbeeső fokozatait. A ruházat volt az első, amely még a rendi társadalom fennállása idején tisztán 6* 83