Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom élete - IV. Megzavart társadalom. A zavar forrása — Egészségügy, orvoslás — Nemi élet — Nevelés

telménye a gyermekprodukció volt, s ennek a szerepnek a határaihoz igazodott a ne­mi élet gyakorlata és értékelése: szintve kivétel nélküli volt a házasállapot, és korlá­tozatlan a gyermekáldás. És mert a házasélet kötelező és gyermekre irányított volt, a párválasztás sem szexuális tényezőkön fordult meg elsősorban, s a választás lehető­sége csak a legszűkebb csoportokon belül érvényesült. Míg azonban a házasság tö­kéletesen a termelő szerep határaihoz igazodott, addig a házasság előtti nemi élet nem ismerte sem az érintetlenség dogmáját, sem a gyermekre irányítottságot. A fia­talok házasság előtti szerelmi élete képviselte a termelés szigorú kötöttségeitől egye­lőre mentes nemi életet. A nő nem a házasságba átmentendő és ott birtoklandó fél­tettség volt, akinek legfőbb értéke az érintetlenség — mint a nemesi rendben —, ha­nem társ a javak és gyermekek termelésében. Parasztok közt teljesen ismeretlen volt a lányoknak az az egyénenkénti gondos őrzése, amit a nemesi rendtől a plgári társa­dalom is átvett: a lányok idősebbek nélkül, együttes csoportokban mentek mulatsá­gokba, és csak a közösségi ellenőrzés irányította magatartásaikat. Ilyen körülmé­nyek és értékelések mellett a házaság előtti nemi érintkezés csaknem általános volt, következményeiben azonban távolról sem úgy minősült, mint a nemesi és polgári csoportokban. Rendszerint ugyanazon szűkebb csoportnak egyenragú tagjai között történt, akik később majd mindig házasságot is közöttek egymással. A parasztság végtelen gazdagságú szerelmi dalai csaknem kivétel nélkül a házasság előtti szerelmi életet dokumentálják. A házasság minden mozzanata az osztály termelő szerepéhez igazodott. Távol­ról sem csak férfi és nő személyes életközössége volt, hanem a javakat és embereket termelő funckiók kerete. A házasság igen fiatalon történt, mihelyt a fiatalok önálló­vá nőttek saját munkakörükben. A házasságkötésnek éppoly kiemelkedő pontja volt az új menyecske gazdasági bemutatkozása: mit hozott és mit tud, mint a gyer­mekre irányított nemi élet megkezdése. A házasság megszűnte sem következett be egyéni, érzelmi vagy szexuális okokból. A válás bekövetkezhetett, ha az egyik házas­társ becstelenségbe keveredett, ha vagyonilag tönkrement, ha valamelyik házastárs megtagadta a gyermeket, vagy nem törődött velük; magát a házasságtörést azonban nem ismerte el válóoknak a parasztközösség törvénye. Nem ismerte a parasztházas­ság a születésszabályozást sem, de ismerte a nemi életnek a szabályozását: az asszony évenkénti vagy másodévenkénti szülése áthághatatlan korlátokkal szabá­lyozta a házaséletet. A készakarva meddő házasságot tisztességtelennek tartották és a megbélyegzést úgy fejezték ki, hogy az illetők nevét a „gyermektelen" jelzővel em­legették. A házastársi hűség nem azt jelentette, hogy a házasfél soha más nőt vagy férfit nem fog ismerni, hanem azt, hogy a férfi nem keres más asszonynak, nem adja más nőnek társadalmi rangját és nevét, hű apja lesz felesége gyermekeinek, a nő pe­dig más férfira nem visel gondot, másnak nem szül gyermeket, férje gyermekeinek pedig gondját viseli. Csak ezeknek a kötelességeknek a megszegését bélyegezte a közfelfogás hűtlenségnek s fűzött hozzá következményeket, nem pedig a puszta sze­xuális hűtlenséget. Ha egy férj meddő nővel vagy lányokkal került nemi viszonyba, ezt a társadalom és a feleség még elnézte, de ha ajándékot vitt neki, nyilvánosan mu­tatkozott vele, vagy ha idegen nő gyermekének lett az apja, azt nem tűrték megtor­latlanul. A parasztság polgáriasodásával annyira megváltozott a nemi élet is, hogy an­nak paraszti rendje csak mint tudott és elismert hagyomány áll fenn. A tények mind­untalan ellentmondanak ennek a paraszt hagyománynak, s a legnagyobb ellenkezés a szerep felrúgása: a gyermek megtagadása. Makó társadalmában nem általános az egykézés vagy a teljes gyermektelenség, de minden osztályban föllelhető. A polgár­ságnál öröklött rend a csökkentett gyermektermelés, az alsó osztályoknál azonban 75

Next

/
Thumbnails
Contents