Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - VI. Felekezetek, pártok és egyéb csoportok. Felekezetek — Pártok — Egyesületek — Társaságok

A Nemzeti Egység pártjába tömörül a polgárság és a kispolgárság; a parasztság közül csak a polgárosodó nagygazdák tartoznak keretei közé, de követőként számbajönnek a régi paraszt osztályszemléletben élő kisgazdák és földmunkások. Igazi népi tömegek — nagyrészben nem paraszt, és kisebb részben paraszt kispolgárok — csak a legutóbbi időben tömörülnek ebbe a pártba. A 48-as függetlenségi Kossuth-párt a legrégibb párt Makón, és mindeddig a mezővárosi társadalom parasztpártja volt. A vezetés szerepét ugyan az intellektuális polgáiságnak egy, részben zsidó csoportja töltötte be, azonban a tömegét az újvárosi és szentlőrinci parasztság adta. Justh Gyula idejében pedig jelentékeny számban voltak tagjai a város minden csoportjából. A kisgazdapárt a legújabb pártalakulat. Tagjai elsősorban a parasztság kispolgári csoportjából, az igazi kisgazdák köréből rekrutálódnak — nagyrészt az eladósodottak közül —, de számosan csatlakoznak hozzájuk az intellektuális ifjúság soraiból is. A szociáldemokrata párt nagyobb részben ipari és kereskedelmi, kisebb részben hagymakertész és földműves munkásokat foglal magában. A parasztság körében való általános terjedésig soha sem jutott, hasonlóképpen csak igen-igen vékony szálakon tudott kapcsolatot teremteni az intellektuális polgársággal. AZ EGYESÜLETEKNEK két fajtája lelhető Makón. Egyik csoportba tartoznak azok az alakulatok, melyek egy-egy osztály, vagy felekezet határai közt keletkeznek, és célkitűzésük annyira általános, hogy alkalomadtán bármilyen cél megvalósításában működhetnek, tehát sokcélú egységek. A másik csoport tagjai pedig azok az egyesületek, amelyek a társadalom legkülönbözőbb részéből toborozzák tagjaikat, viszont egyetlen szerep betöltésére alakulnak, tehát egycélú egységek. A sokcélú egyesületek egyrészt osztály, másrészt felekezeti egyesületek, az egycélú egyesületek pedig termelési, jótékonysági, vallásos, tudományos, zenei és színművészeti, továbbá sport és játékbeli célok megvalósításán működnek. Az osztályok keretei között alakult egyesületek végeredményben az illető osztály tényleges szerepének megfelelő, vagy az igényelt szerepért való küzdelmek körébe eső működést fejtenek ki. A polgárság egyesületei: az Úri kaszinó és a Csanád megyei Gazdasági Egyesület, valamint a MANSZ, az ifjúság körében pedig a MANSZ Leányegylete és a bajtársi egyesületek. Mindezen egyesületek célkitűzése társadalmi, tehát sokcélú. A tartalom, amely működésük mögött egységesen kijegecesedett, a polgári szerep tudatosítása és az önvédelem kiépítése az alsó osztályok felé. A kispolgárság egyesületei az osztály tagozottságának megfelelően részben a parasztság, részben a nem agrár kispolgárság alakulatai. A parasztság egyesületei a belterületen: a Gazdasági Egyesület, a Hagymakertészek Egyesülete, négy belterületi olvasókör, a külterületen pedig öt olvasókör és az ifjúság körében a Gazdaifjak Egyesülete és a Dáli Ifjúsági Önképzőkör. A nem paraszt kispolgárság egyesületei pedig: kereskedők egylete, ipartestület, iparos ifjak, kereskedő ifjak, továbbá jegyzők, tanítók és segédhivatali tisztviselők szövetségei. Mindezek az egyesületek a kispolgárság legsajátabb törekvéseinek keretei. A követő szerep abban is megnyilvánul, hogy csaknem minden egyesületnek polgári vezetői vagy legalábbis díszelnökei vannak. A munkásság egyesületei kevés számúak, de a többiekhez hasonlóan szintén az osztály szerepéhez igazodik. A munkásotthon, a különböző szakmunkás csoportokkal az osztályharcos küzdelem kerete, a honvédi olvasókör viszont a lojálisán fölfelétörekvés alakulata. A felekezeti egyesületek nem kevésbé általános célkitűzésűek, mint az osztálybeliek, ezek azonban már különböző osztályok körébe tartozó tagokat foglalnak 4 49