Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - VI. Felekezetek, pártok és egyéb csoportok. Felekezetek — Pártok — Egyesületek — Társaságok

formátus, négy katolikus, kettő görög katolikus. A csoportok általános bomlása a felekezetek lazulását is maga után vonta. Kinek-kinek a felekezeti hovatartozása ez után alig számottevő tényező a társadalmi betagolódásában és társadalmi életében. Napjainkban csak azok a felekezetek maradtak meg vallási életen túl is ható csoportoknak, amelyek népi, történeti csoportokkal esnek egybe. Ilyenek pedig csak a zsidók és a görög katolikus cigányok. A református eklézsia volt régebben a városnak túlnyomóan legnagyobb felekezete, és elsőbbségét máig is megőrizte. Utána számszerint való rendben a római és görög katolikusok és evangélikusok következnek. Mind e felekezetek egyformán többé-kevésbé elhatárolható területi csoportot képeznek ma is, és hatásuk sok vallási életen kívülálló magatartáson is érzik, noha egyre kizárólagosabban a vallási élet csoportjaivá zsugorodnak össze. A két zsidófelekezet és a görög katolikusok cigány csoportja a vallási élet egysége mellett népi és általános társadalmi egység is, de csoportjuknak nem a felekezeti egység a fő vonása, hanem a népi azonosság és a történelmi sorsközösség. Van azonban a vallási életnek egy másik nagyon jellemző csoportosulása, amely metszi a felekezeti határokat. Nem az a komoly különbség ma a vallás vonatkozásaiban, hogy valaki katolikus-e vagy református, hanem hogy valaki hívő-e vagy hitetlen, illetve közömbös. Ez a csoportosulás, noha nem formál területi egységet, épp olyan hatékony, mint valaha a felekezeti volt. Aki hívő, láthatóan másképp viseli sorsát vagy gyakorolja hatalmát, mint a hitetlen. S az, hogy katolikus, református vagy zsidó az illető, csak átmeneti különbség. Az itteni szóhasználat ki is fejezi ezt a különbséget. A legvallásosabbakat, a nazarénusokat és a baptistákat „hívőknek" nevezik, s a hasonlóképpen vallásos ortodox zsidókat „hívő zsidóknak". A többi felekezet tagjai már csak részben hívők. A nagyobb felekezetek tagjainak mintegy negyede él hitéletet, s e hányad egyensúlyban van a hasonló nagyságú aktív hitetlenekével, akik támadják az egyházat, szidják a papokat és mesének minősítik a dogmákat. Az egyháztagoknak körülbelül fele közömbös vagy vasárnapi templomozó, látogatván a templomot nem a vallási elmélyedés kedvéért, hanem időtöltésből, divatbemutatásul vagy találkozás kedvéért. Szemmel láthatóan több a hívő a katolikus egyházban s a parasztság sorai közt. A PÁRTOK szerint való megoszlás nagyrészben nyugvó csoportosulás Makón, mely csak választások idején elevenedik meg. Olyan pártegység, mely állandó pártéletet tart fenn, tulajdonképpen csak egy van, a szociáldemokrata párt. A polgári pártok közül a Kossuth-pártnak négy olvasóköre van; ezek azonban inkább társaskörök, semmint pártszervezetek. A Nemzeti Egység pártjának csak a vezetésben nyilvánul meg szervezettsége, a kisgazdapárt pedig még kezdő pártalakulat. Választások idején válik aktuálissá a pártrétegződés, eddig azonban minden választás csak kisebb részét mozgatta meg a makói társadalomnak. A jelenleg érvényben levő választási törvény szerint szavazati joggal bír 14 000 választó, tehát a népességnek 40%-a. Ezek közül azonban a legtöbb tényleges szavazat a legutóbbi választáson leadott csaknem 10 000 szavazat volt, amely a jogosultaknak 71,2%-a, s az egész népességnek csak 28,5%-a. A legutóbbi országgyűlési képviselő választáson a Nemzeti Egység pártjának csaknem 70%-os többség jutott, a megelőző törvényhatósági titkos választáson viszont a Szociáldemokrata és a Kossuth-párt szövetsége aratott 90%-os többséget. A korábbi években pedig az volt a helyzet, hogy az országgyűlési választásokon a Nemzeti Egység, illetve az Egységes Párt győzött minimális többséggel, míg a városi és törvényhatósági titkosválasztásokon a szociáldemokrata és a Kossuth-párt szövetsége jutott nagyarányú többséghez. 48