Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - VI. Felekezetek, pártok és egyéb csoportok. Felekezetek — Pártok — Egyesületek — Társaságok

vagy apja vagy maga szerezte földjét, mely kisebb darabokban fekszik a városhatár közel eső részeiben. A hagymatermelés a fő ága gazdaságának. Állattenyésztést nem folytat, gabonaneműeket is csak annyit termel, amennyi szükségleteit fedezi. A hagymatermelés köti le a legtöbb munkáját, és az adja a legtöbb jövedelmet. Életnívója megegyezik a polgárosultabb kisgazdáéval, világképe azonban lényegesen különbözik tőle. Nem konzervatív. Mind termelési technikában, mind pedig a civilizálódás egyéb területein rögtön reagál minden újításra. Individualista. Sorsa egyéni küzdés és vállalkozás folytán emelkedett fel a zsellér szintről, nem tud a kollektív fegyelem vagy szolidaritás alapjaira helyezkedni. Tekintélyt nem ismer mást csak a közvetlenül látott teljesítményét. Igazán jól csak a szabadság eszme világában érzi jól magát s fő támasza a Kossuth-pártnak. Az értelmiségi és a szabadpályák kispolgársága, minden kertelés nélkül kispolgár. Egzisztenciája a betöltött állás vagy a vállalkozás szerény jövedelmén alapszik, s az a fő jellemzője, hogy nem elegendő a polgári életnívó fönntartására. Merőben félpolgári életberendezés. Osztott lakás, amelyből azonban csak a hálószoba van meg, divatszerinti polgári ruházat, amelyet azonban csak vasárnap viselnek, több fogásos étkezés, amelyet azonban 1—2 tányérból esznek végig, stb. Semmi külön öntudata nincs ennek a csoportnak. Egységét csak a gazdasági helyzete és a polgári minták azonos követése biztosítja. Különlegesen követői csoport. Kezes báránya minden fölsőbb vezetésnek, s igazában az egyetlen „egy kezet" tisztelő népe a mezővárosnak. A kispolgárságnak ma is színes és mozgalmas része a zsidóság. Sablonszerűén kialakult egy pálya, amelyet minden zsidófamília megfut. Az első generáció mint rongyszedő vagy piaci árus kezdte, s a második már biztos vállalat birtokosa, s a következő generációk vagy még tovább elmélkednek, vagy legalábbis megmaradnak ezen a szinten. Társadalmi életük keretei egészen hasonlóak a kisgazdákéhoz: népi és Gettó-beli hagyományaik félig civilizált szinten tartják őket, gazdasági alapjaik pedig félig-meddig polgári szintet biztosítanak nekik. Zárt csoportot képeznek. Ipari, kereskedelmi foglalkozásuk is számtalan szállal köti őket egybe, felekezeti, népi azonosságuk pedig messziről látható egységgé kapcsolja csoportjukat. Sorsuk nincs hozzávéve a város egyéb rétegéhez, vagy egy-egy más tényezőjéhez. Szabadon hajlik ide-oda az esélyek változásaihoz képest. Szívükben liberálisak, tehát a Kossuth-párt a legszimpatikusabb nekik, de gátlás nélkül szavaznak a NEP-re, ha az előnyösebb. Makón élnek, de nem életük és haláluk földje ez a város, hanem csak alkalom. VI. Felekezetek, pártok és egyéb csoportok Felekezetek — Pártok — Egyesületek — Társaságok A FELEKEZETI HOVÁTARTOZÁS nem is oly régen döntő meghatározója volt a város társadalmába való betagolódásnak. A más vallásúak nemcsak más-más templomba jártak, hanem külön városrészben laktak, más párthoz tartoztak, másképp viselték a paraszt sorsukat, s másképpen éltek hatalmi helyzetükkel. A felekezeti csoportok oly szigorúan vigyáztak épségükre, hogy sem egybeköltözés, sem összeházasodás nem történhetett súlyos következmények nélkül. A szentlőrinci csak úgy emlegette Bujákot, hogy a „katolikus rész", az viszont „kálvinista fertálynak" nevezte Szentlőrincet. A rendezett tanácsú városokról szóló törvény megalkotásáig a városi igazgatásban is meghatároztatott a felekezeti részvétel: négy tanácsnok re47